Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye kének kevés, de jól megválogatott és tervszerűleg rendezett anyaga által”, melyet megemésztve értelem és öngondolkodás útján kell a tanulóknak elsajátítani.30 A tanfelügyelő a népiskolával kapcsolatban arra is törekedett, hogy az megfelelő alapot adjon a továbbtanuláshoz. „Népiskoláink és a középiskolák” c. 1883. április 5-én megjelent cikkében arról írt, hogy nincs kellő átmenet, egymásraépültség az elemi és a középiskola tanterve között. Példaként hozta fel, hogy néhány évvel ezelőtt Skultéthy László egy 4 osztályú magán-fiúiskolát állított fel a város „intelligenáája” gyermekeinek továbbtanulására. A válogatott gyermekek bámulatos értelmi fejlődést mutattak fel az elemi iskolában, a középiskolákban azonban rendkívül gyenge eredményt értek el. Vargyas felhívta a tankerületi főigazgató figyelmét arra, hogy a népiskolák és a középiskolák között lévő „tátongó űr” megszüntetése érdekében a tanítók és tanárok együttműködésére van szükség. Meggyőződése szerint Győrött a pedagógiailag legképzettebb tanítók kezei alól kerülnek a tanulók a gimnáziumba és a főreáliskolába. Ezekkel a tanítókkal emelt fővel léphetnek érintkezésbe a középiskolák tanárai.31 32 Az 1870-es évek közepétől a Győrött működő tanítók 2 személy kivételével magyar nyelven tanítottak. így a magyar nyelv kötelező tantárgykénti bevezetéséről szóló 1879: XVIII. te. végrehajtása Győr város elemi népiskoláinál nem jelentett különös feladatot. Az 1881. február 25-én kelt miniszteri leirat felhívta közigazgatási bizottság figyelmét arra, hogy azok a tanítók, akik az 1879: XVIII. te. 3. §-a értelmében magyar nyelvből, magyar földrajzból, magyar történelemből, alkotmánytanból képesítéssel nem bírnak, valamelyik magyar képzőben 1881/82. iskolaév befejezéséig kötelesek e tárgyakból vizsgát tenni. A rendelet 2 tanítót érintett; a Prágában szerzett tanítói képesítéssel rendelkező, német nyelven tanító Zsalud Antónia magániskolái igazgatónőt, aki még ez évben elhagyta a várost, és a 27 éve Győrött működő Bulletty Dávid izraelita népiskolai tanítót, akiről a tanfelügyelő azt jelentette, hogy a jövőben csak németet fog tanítani a „különben magyar szellemű iskolában”. A Magyarországon működő nemzetiségi tanítók magyar nyelvű átképzésére a minisztérium az 1881. évi nyári szünidő alatt az ország 12 városában szervezett ún. póttanfolyamokat. A továbbképzéseken összesen 953 tanító vett részt. A Dunántúlon Győrött és Szombathelyen indultak tanfolyamok, melyeken a szomszéd megyék nemzetiségi tanítói vettek részt. Győrött 51 nem magyar anyanyelvű tanító továbbképzésére került sor, akik közül 29-en szereztek képesítést a magyar nyelv tanítására német és szlovák nyelvű iskolákban. Az átképzések a következő években tovább folytatódtak. Vargyas Endre 16 éves győri tanfelügyelői működése alatt rendkívüli tevékenységet fejtett ki tankerülete népiskolai viszonyainak rendezése érdekében. Mint a város közigazgatási bizottságához intézett utolsó jelentésében írta: másodtanfelügyelői működésének kezdetén „Győr város oktatásügye még vajmi távol állott azon állapottól, melyet a törvény elérendő célul kitűzött”?1 Amíg 1872-ben 45 iskolakötelesek 79,4%-a látogatta az iskolákat, addig 1887. év végére a ténylég iskolába járók száma 93%-ra emelkedett. 30 Győrmegyei Tanügy 1883. január 1. 31 Győri Közlöny 1883. április 5. 32 GYVL Győr város Közigazgatási Bizottságának iratai 100/1881. sz- 173 -
