Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye Ebből megtudjuk, hogy az épület nagy része mór téglából épült és tetőzete, padlózata, ajtók és ablakok, az 1870. évben eléggé rossz állapotban voltak. Miután más alkalmas helyiség nem kínálkozott, a város 1871-ben a hozzá tartozó 544 négyszögöl udvar-telekkel és 1 hold 1450 négyszögöl kerttel 4000 Ft-ért megvásárolta. A tantermek hasonlóan a többi külvárosi iskolákhoz itt is szűkek, rossz megvilágításúak voltak, e tekintetben azonban az 1873. évig változásra nem került sor. Tankötelezettségre vonatkozó intézkedések, beiskolázási körülmények A város közigazgatási hatóságának felügyelete alá tartozó elemi iskolák mindennapi és vasárnapi tanköteleseinek Összeírására már az 1867. évben történt tanácsi intézkedés. Mivel az egyházi anyakönyvekből csak a városban született gyermekek névjegyzékének összeállítása volt lehetséges, ezért a kerületi hadnagyok bizattak meg, hogy a személyes kereseti adó összeírása alkalmával egyúttal, a tankötelesek névszerinti feljegyzését is eszközöljék. A következő évben minden hadnagy mellé tanácsnokot osztottak be, eredményre azonban ez sem vezetett. Ha megnézzük az akkor még „Győr szabad királyi városi minta főelemi tanoda” I. osztályának 1868/69. évi anyakönyvét, azt látjuk, hogy még a belvárosi iskolakötelesek is nagy számmal csak 8—9 éves korukban kerültek beiskolázásra. A külvárosi iskolákban pedig még a tankötelezettség betartásának megközelítéséről sem lehet beszélni. Az iskolába járók száma ugyanis ezeken a területeken az egyes évszakokhoz képest állandóan hullámzott. Jellemzően tükrözi ezt a helyzetet a szabadhegyi al-elemi iskola igazgatójának, 1868 novemberében a városi közgyűléshez intézett vélemény és jelentése: ,Az lskolai ifjúság száma őszj munka szentével tetemesen emelkedik annyira, hogy (2) szobába osztva egy tanítónak meg kell feszíteni erejét, hogy sikert mutathasson, mert téli időben, — ha kedvező az idő járás — olyanok is küldetnek iskolába, kik nem az elemi iskolába, de igen az óvodába valók. Mennyire hátráltatják ezek a tanítót működésében, csak az szólhat róla. a ki tanúja ily zavarnak. *55 A továbbiakban írja, hogy mivel „tavaszi munka keltével az erősebb ifjúság száma kevesedvén egy osztályban tanittatik”jb így a másik teremben a szegény napszámos szülők kiskorú gyermekeinek nyári elhelyezésére lehetőség lenne. Az említett évben az iskolába járók száma 87 fiú és 84 lány volt. A nádorvárosi al-elemi iskolaigazgató, azonos időben hasonló állapotokról számol be. Ezen iskolában a 1868/69. tanév első felében az iskolába járók száma volt 97 fiú és 80 lány. Ezek közül 45, hat éven aluli. Az utóbbiakra nézve az igazgató a következőket írta: „Ezek a többi tanítványok rendes oktatását csak gátolják, mert rendesen alusznak, csintalankodnak, a nagyobb tanítványok figyelmét zavarják, s mig a tanító ezeket dajkálja addig a nagyobbak oktatásától vonatik el,”51 Nehogy ezen kis korúak „parlagon heverjenek és ideje 35 36 37 35 GYVL Győr város közgyűlési iratai 1096/1868. 36 Uo. 1096/1868. 37 Uo. 1096/1868.- 152 -
