Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A. közoktatás ügye Ez a helyzet azt bizonyítja, hogy a város fenntartott elemi iskolái felekezeti jellegéről ugyan nem nyilatkozott, azokat azonban községieknek tekintette. Az elemi iskolák felügyeletére létrehozott iskolaszék első teendőjeként a katolikus tanítói kar által kidolgozott egységes tantervet vitatta meg. Az 1870/71. tanévre vonatkozó tervezetet a következő pontokban terjesztette a közgyűlés elé: „l-ő kéri, hogy a belvárosi elemi tanoda, az 1868-dik évi népiskolai törvények értelmében 6 osztályból álljon, megemlítvén, hogy ezen tantervezet a helyi körülmények tekintetbe vétele mellett még a múlt tanév elején oly formán állapíttatott meg, hogy a korábbi l-ő osztály képezi jelenleg az l-ő és 2-dik évfolyamot — a 2-dik osztály a 3-dik évfolyamot — a 3-dik osztály a 4-dik évfolyamot, a 4-dik osztály az 5-dik és 6-dik évfolyamot, — bemutatja egyúttal a tankönyvek és tanodák kimutatását is. 2. A fegyelmi eljárást illetőleg a tanítói kar komolyabb fenyítéseknél az iskolaszék közvetítését szándékszik igénybe venni. 3. A tanulók felvételét illetőleg a tanítói kar, minden más tanintézetből átlépő tanulót vizsgálat alá javai vétetni. 4. Heti szünnapnak jövőre is a csütörtöki napot véli megtartani. 5. A vasárnapi iskolákat illetőleg felkéri a tanári kar az iskolaszéket, hogy az illető iparosoknál tartózkodó tanuló inasok összeírását eszközöltesse, és a vasárnapi iskola látogatására buzdítólag hasson. 6. A vasárnapi iskola eddigi 5 osztálya helyett 4-et kér csak megtartani, hova a jelentkező tanulók tehetségük szerint osztandók be. 7. A magán vizsgákróli eljárás körül a tanítói kar utasítást kér az iskolai tanszéktől — végre. 8. A tanítói kar a tanítás ügyében elérendő egyformaság tekintetéből, a helybeli összes cath. tanítóknak egy egyletben való átalakulását kívánja, s ennek folytán havonként tanügyi tanácskozást tartani kíván, ennek eredményéről szóló jegyzőkönyveket pedig a tanhatósághoz betérj esztendőn ék véleményezi.”16 Az iskolaszék a kisebb módosításokkal benyújtott tervezetet még azzal egészítette ki, hogy a népiskolák belügyei feletti jogot a tanhatóság, úgy annak minden tagja gyakorolja, „azonban más városok példájára, de az eddig helyben fennállott gyakorlat szerint is, az iskolaszék a felvételi ügy, az évi vizsgák, nem különben a hivatalos okiratok és iskolai bizonyítványok megerősítése körüli eljárásra nézve kebeléből egy Igazgató kinevezését találja szükségesnek. ”17 Erre vonatkozóan az elemi iskolaügy előmozdítása érdekében már eddig is érdemeket szerzett Winterl Antal város plébánost nevezték meg. Közgyűlési jóváhagyás után a külvárosi iskolák ügyeinek intézésére gondnokok vezetésével iskolaszéki albizottmányok jöttek létre. Az iskolaszék miután a felügyeleti jogkört igyekezett magának biztosítani, további lépést tett a város közigazgatási hatóságátóli függedenítésre. Ennek 16 17 GYVL Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 806/1870. Uo.- 144 -
