Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A kö^o kt at ás ügye megfelelően a népiskolák fenntartására biztosított összeg feletti rendelkezési jogot magára kívánta átruházni. Erre vonatkozóan a közgyűlés csak az állandó pénzügyi bizottmány véleménye alapján dönthetett, mely jelentésében az alábbiakra hívta fel a város figyelmét: „...a városi közgyűlés — mint a városnak jogilag fennálló törvényhatósága, a még mindeddig törvényhozás útján nem szabályozott kegyurasági jogok és terheknek használatában van, de a népiskolai 1868. évi törvények 35. pontja szerint a népiskolák fenntartására a közadók útján évenként kivethető összeg ennek öt százalékát meg nem haladhatja, melly pedig az évi 145.000 Ft. állami közadót tekintve évenkint csak 7250ft, tehát a város által pedig elemi iskolai czjlokra 10.697ft. 23 kr. fordittatik, az alólirott állandó pénzügyi bizottmány azpn nézetben van: miszerint a városi törvényhatóság az elemi iskolai célokra fordított évenkinti összeget mint kegyúr, a fentálló hazai törvények értelmében viseli — s addig míg a törvényhozás és a jelenleg éppen ülésező kath. autonómiai bizottmány ez érdemben tüzetesen nem intézkedend, a városi római kath. iskolai kiadások feletti rendelkezési jogot magának fenntartani foga. Annyival inkább is minthogy a városi népiskolák semmi vagyonnal nem bírván, a csekély tandijakat kivéve azoknak összes fenntartási költsége a városi közvagyonbólfedeztetnek. ”*8 A közgyűlés 1870. november 25-i ülésen az állandó pénzügyi bizottmány elvi álláspontját határozatra emelte. Ezzel a tárgyalt időszakra nézve a felügyeleti szerv, bizonytalan hatáskörrel végleges formát nyert. A kialakult új viszonyban rejlő ellentmondások, melyek előre jelezték, hogy az efféle megoldások csak ideiglenes jellegűek lehetnek az egyik oldalról azonnal jelentkeztek. Ezt jellemzően mutatja Puntigám Rezsőnek, az állandó pénzügyi bizottmány elnökének a közgyűléshez intézett beadványa: „Tekintetes közgyűlés. Tisztelettel alólirott, mint az állandó pénzügyi bizottmány elnöke és a győri iskolaszéki választmány egyik kiegészítő tagja, e két tisztemet azpn oknál fogva, mivel az utóbbi által gyakran oly költekezések szavaztatnak meg a városi házi pénztár terhére, melyek az általam teljesen ismert pénzügyi viszonyoknál fogva előre láthatólag a különben is felette túlterhelt házj pénztár által elviselhetők nem lesznek, r ennélfogva alólirott a nevezett iskolaszéki választmánnyal nem ritkán azpn kellemetlen helyzetbe jut, mely szerint, az iskolák felszereléséhez megkivántató és általam is elkerülhetlen szükségesnek ismert tárgyaknak beszerzése ellen gazdálkodási tekintetből vagyok kénytelen szavazni, és így a két rendbeli állásom egymással oly szakadatlan ellen mondásban van, hogy kényszerítve látom magamat a tekintetes közgyűlést, miszerint: az iskolaszéki tagságtól alólirottat felmenteni s ebbéli tisztemet más tag által betölteni méltóztassék. Teljes tisztelettel maradván a tek. közgyűlésnek. Győr, 1870. november 23. ”18 19 A közgyűlés, mely anyagi érdekeinek védelmét az iskolaszékben is biztosítani kívánta, természetesen nem adott helyet a kérelemnek. A következő években az iskolák felügyeleti kérdése napirendre ugyan nem került, a visszás helyzet azonban gyakorlatilag megbénította az előre haladást. A város miután kegyúri kötelezettségénél fogva kénytelen volt fenntartani a nevezett elemi iskolákat, az azok feletti rendelkezési jogáról nem volt hajlandó lemondani, így a római katolikus iskolaszék végeredményben a vegyes hitfelekezetűekből álló 18 GYVL Győr város közgyűlési iratai 904/1870. 19 Uo. 907/1870.- 145 -
