Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében 1867-1873 Magyarországon a közoktatásnak első ízbeni rendezési kísérlete a felvilágosodás korában Mária Terézia által kibocsátott 1777. évi Ratio educationissyal veszi kezdetét. Ezt követően a népiskolai törvény megszületéséig számos, felségjog alapján kiadott rendelkezés, szabályzat kívánt érvényt szabni kiegészítésekkel és bizonyos módosításokkal az első intézkedésnek. Az oktatásügy kérdésének az országgyűlés mellőzésével történő kezelése azt jelentette, hogy a kibocsátott rendeletek kezdettől fogva, hol burkoltan, hol nyíltan a magyar érdekekkel ellentétes célokat szolgálták. Ez azonban a végrehajtás nehézségeit is magában rejtette. Miután a magyarországi népiskolák a II. József-féle elközösítési terv után is szinte kizárólag felekezeti jellegűek maradtak, így minden eredmény az egyes hitfelekezetek hozzáállásától és magatartásától függött. Az átszervezés, amennyiben ehhez a feudális viszonyok lehetőséget adtak könnyebben ment végbe a r.kath. jellegű népiskoláknál, mivel ezen felekezet önkormányzattal nem rendelkezett. A protestánsok viszont, akik II. József türelmi rendeletének 19. pontja értelmében saját iskoláik felett közvetlenül felügyeleti jogot gyakoroltak, ahhoz évtizedeken keresztül szigorúan ragaszkodtak. Ez a helyzet azután az iskolák szervezeti formájában és felépítésében lényeges eltéréseket eredményezetett. A magyarországi oktatásügy felségjogi egyeduralma azonban kezdettől fogva bizonytalan alapokon állt. A 18. század végén és a 19. század elején ugyanis már a nemzeti nevelés kialakítására vonatkozó reformtörekvések is kezdetüket vették. A gyakorlati kivitel útját ugyan még számos torlasz zárta el, a közoktatásügy rendezése azonban az egyéb nemzeti követelésekkel párhuzamosan egyre élesebben vetődött fel. Miután az uralkodó és az aulikus arisztokrácia a néptől való félelmében az oktatásügynek felségjogi fenntartásához szigorúan ragaszkodott, jellemző, hogy e kérdésnek országgyűlés általi rendezési kísérletére is csak az első felelős magyar minisztérium megalakulásakor kerülhetett sor. A nemzeti nevelés előmozdításán munkálkodó Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, élve a lehetőséggel, hamarosan el is készítette liberális — demokratikus népiskolai törvénytervezetét. Az udvari reakció felülkerekedése és a szabadságharc kitörése miatt azonban törvényerőre nem emelkedett.- 137-
