Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)

A napló szövege

tud semmit. Stighelli rettenetesen affektált, és Váray a régi érthetetlen. Ma reggel, midőn a leány a leányokat meghívni volt, mamsell468 Lóri azt mondá, hogy Buttlemé nagyon skandál izálódott. Marinak adott két régi blonde főkötő fellett, s mondá, hogy azokat mindjárt másnap vissza kel­lett volna küldeni, mert ha nem is lesz gazdag, azért koldusné mégse lesz. Nini! Még pretensiók!469 Hisz tudtam, ez a hála, s tudtam, nem marad jó szál rajtam, hogy azon garanciáért, hogy egy Pighettit kuplérozott, a két vén banya Marinak mindjárt legalább egy párszáz ezüst forintot nem köl­tők a leányra. Az, mi mindent tavasszal érte tevék, mit akkor adék neki, most persze számadásba se jön, mivel nagyobb részét már zsidók elschacherozták tőle s csak a most adottak után ítélnek. Bizony még nem bolondultam meg, hogy őt szükségtelenekkel lássam el, hogy annál hama­rább mind a spacirozzék! Buttlemé még velem szólni is akar, ugyanúgy­­é? Nem bánom! De azt tudom, hogy semmi joga volna nékem regulákat szabni, ha még leány volnék, most annál kevésbé. Tudom, oly éles leszek ellenében, ha a szemtelen szólni mer, hogy megemlékezik róla. Az kelle­ne még! Mari hozzá jött zavarodott, s kéré a leányt, csak ne mondaná meg, ez azonban készakarva figyelmeztetett, hogy váratlanul ne lepjen meg Buttlemé netalántáni impertinentiája. Józsimnak nem mondtam, bár ő is a múltkor mondá, hogy mindez nyilván nem lesz elég és még köszö­netül jól ki is gúnyolnak majd engem, talán meg is bosszankodna felette. Ma este ismét szóltunk e házasság felett, s Józsim mondá, hogy ugyan meg nem foghatja mi hozhatá Pighettit azon ideára, megházasodni, s hogy mást nem tud képzelni, minthogy Marival már közelebb viszonyban áll­­ván, most a becsületes embert akarja játszani. Akaratlanul repült ajkaimon a szó ki: „Hisz akkor, úgy hiszem, éppen nem venné el!” „Miért őt elven­ni, ha így is bírja már?” — mondám szelíditőleg. Hisz jtersze nem mondhatám, mi, ki Mari, hogy már kétszer volt maitresse!470 De persze, éppen ha már Pighetti Marival közelebb viszonyban állana — én legalább úgy hiszem —, nem venné őt el, mivel látta volna, hogy nem volt többé tiszta, s minek magára vetni az eltartás az ő körülményei közt nehéz köte­lességét, ha maitresse-ként így is kényére lett volna? Mari bizonnyal a szentet játszotta, s mivel becsületes emberhez szégyell s nem mer menni, Pighettihez megy, hogy a 26 év ne lelje őt főkötő nélkül, hívén, hogy ő egy Pighettinek így is nagyon is jó! Még könnyűn oda vetem: „De kérlek! Lovásznénál alkalom se lett volna!” „Nem-e? Hisz a vérért mindent te­468 Mademaiselle — kisasszony (francia). 469 Szépítések, leplezések (latin). 470 Szerető (francia). 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom