Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. 1638-1650 (Győr, 2007)
Bevezető
tételezhető, hogy általában havi rendszerességgel tartották őket és nem minden ülés jegyzőkönyvi anyaga maradt ránk. Aratás vagy szüret idején, esetleg más, előre nem látható okok (mint például betegség) miatt volt, hogy elhalasztották vagy nem tartották meg a közgyűlést vagy a törvényszéket13. A közgyűléseket és a törvényszékeket rendszerint a hét meghatározott napjain tartották, a közgyűléseket általában szerdán, csütörtökön esetleg pénteken, a törvényszéket pedig a rá következő napon, pénteken vagy szombaton. A gyűlések helyszíne minden esetben Győr volt, ahol vagy a főispán, vagy legtöbbször az alispán házában, illetve a városházán üléseztek, ezért gyakori a „szokott helyen” megjelölés is. A közgyűlésen tárgyalt napirendi pontok sorrendje tisztújítás idején a hivatalra jelöltek megválasztásával és az eskü letételével kezdődött. Más esetben, ha volt, a király illetve a nádor levelének felolvasásával indult, ezt követték a fontosabb ügyek, mint a főispán, a győri főkapitány vagy a kamara levelei, a vánnegyei követválasztás, határozat az adók ügyében, majd a szokásos napirendi pontok, úgymint nemesi armálisok kihirdetése, tiltások, tiltakozások, bizonyságlevelek kérése stb. Az 1638-1650 közötti időszak számos fontos országos és helyi eseményéről tudósítanak a jegyzőkönyvek, köztük a király elutazásáról, az országgyűlés összehívásáról vagy elhalasztásáról, a nádor haláláról, vagy új választásáról, fiának esküvőjéről, a Győrben pusztító tűzvészről, a torony és a toronyóra leégéséről. Számos utalást találunk a török elleni védekezésre, a törökkel folytatandó tárgyalásokra és a török fogságban lévőkre. A király által meghirdetett nemesi felkelések kapcsán kiderül, a vármegye igyekezett elérni, hogy a hadmozdulatok célja a vármegye török által elfoglalt részének felszabadítása legyen. A vármegyének katonaállítási kötelezettsége mellett a győri vár rendszeres erődítési és védelmi munkálatait is el kellett látnia Moson vármegyével együtt. Győr erődvárosként és a győri főkapitányság székhelyeként betöltött funkciójából adódóan a közgyűléseken nagy számban fordulnak elő a katonasággal és a katonai igazgatással kapcsolatos ügyek. A győri főkapitány tisztségét 1638-1643 között Maximiliam Lichtenstein herceg, 1643-1658 között Philipp Graf von Mansfeld töltötte be, de a bécsi haditanácsban elfoglalt helyük miatt nevükben a győri főkapitány-helyettes intézkedett. 1626-1638 között Zichy Pál, 1638-1639 között K-örtvélyessy István, 1640-1643 között Sibrik Pál (szarvaskendi), 1643-1646 között Széchy Dénes (rimaszécsi), végül 1646-1655 között Zichy István (vázsonykői) volt a győri főkapitány-helyettes. 13 261.regeszta 6
