Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

keresettség nélkül az esti több eseménykék közt beszélő. Köszönöm, barátom! Jól találtál! Érzém, hogy pirulok; felszöktem, s munkát hoztam magamnak. Utóbbin napokban hiúságom igen hízelgett magának — most tudom, mint vagyok! Enyéim színházba mentek, szokásom szerint honn maradtam.

Pótlékul. Hétfő, 1-jén. Chemel ma búcsúzott a rendektől. Tante Claire-rel be mentem a galériába,249 250 251 hol egy öreg úron kívül senki sem vala, Chemel már szólott volt, s feljött. A vegyes házasságok miatt sok vita volt. Viczay Héder famosusan szólott; igen helyesen, kimondása mutatja azonban, hogy a magyar nem szokott nyelve. Jól szólott még Niczky, s az öreg Fiáth, igen indulatosan, nem egészen alaposan, s átgondoltán Rohonczy. Tóth állott éppen fel; de tante Claire Budaynéhoz vala készülő ebédre, s tovább fájdalmamra nem maradt.

Kedd, 2-án. Délután Chemel jött, s erre Dőry Elek, ki igen aimable vala. Nagyon jó ember s eszes is; csak műveletlenek vagyunk! Ugyan eleget kokettírozott tegnap fel a karzatra! Anyám játszott, én színházba mentem. Tegnap húzám először, annyi idő óta, fájós lábamra szokott becsületes cipőmet.

Szerda, 3-án. Anyám Zaynénál játszott. Mi honn valánk. Attemsné jött. Pár napra ide rándult. Igen kedves, szíves vala.

Csütörtök, 4-én. Anyám Attemsnéhez ment; már korán kéreté, de Budaynéhoz ígérkezett. Nincs is több üres estéje. Zaynénál valánk teára, hol Attemsné is volt. A főherceg még nem érkezett meg. Hivé Zayné, hogy jön.

Szerda, 10-én. A cigányok játszanak a színházban. Mari volt.

Csütörtök, 11-én. A cigányok ismét színházban játszanak. Teára Zaynéhoz mentünk. Csak Apponyi és Fischer valának. Fischer mond, oly szó tálán vagyok egy idő óta, mintha bú üldözne. Nevetve mondám, hogy tán soha kevésbé, mint épen most van búm, s, hogy csak lábam kínjai elkomorítanak. Még tán bizony azt hinnék, Riefkohl hűtlensége tesz szerencsétlenné! Az kellene még! Tea után Isidore nyilván félt, hogy ott maradunk, le se ült, ide oda henyélt, szóval igen feltűnővé tévé kívánságát, bár távoznánk. Azonban anyám nyugodtan még egy fertályig ülve maradt

249 Etelka a vármegyegyűlésen vett részt. Chemel aljegyzői állásáról köszönt le, mivel az újonnan létrehozott váltótörvényszéken nyert iktatói állást.

250 Niczky Sándor (1806-1862), Sopron vármegye volt alispánja, 1848-ban a lövői választókerület képviselője.

251 Rohonczy Ignác (1802-???), 1845-ben Sopron vármegye adminisztrátora, 1849-ben királyi biztos.

71