Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
köszönhetem, ki mint maitre de plaisir627 628 animírozza őket. Ki lesz Annabáli cotillontáncosom? Azonban én azt hiszem, Szekrényessy több, mint közönséges ember, s így igen sajnálnám, hogy ily gyors elutazta megfoszt az alkalomtól, vele közelebb megismerkedni, elveit kiismerni, nézeteit megtudni. Egy elmés barátom társaságát nélkülözendém — je tombais en reverie — magam sem tudám. Szekrényessy ezt észrevevé, s tréfásan kérdé, mi vala az utolsó szó — valóban, nem tudtam. „De Ön oly komor, oly gondolkozó, mi baja?” — mond ő részvéttel. „Anyám nyugtalanít.” — mondám, magam összeszedve. Most Zichy grófnő jött s Szekrényessy felkelvén, megkínálá helyével. Gludovácz, Rónay Lajos valóban keveset láthattak a darabból, egyre engem szerencséltetvén pillantásaikkal. Szekrényessy igen délicate629 vala, semmiképp feltűnő pillantgatásokkal. Zichyné mondá, csak tea lesz. Lendvay630 valóban remekül játszott. Feszült figyelmem minden felléptével — de leléptével ismét visszaestem merengésembe. A darab végével a többi urak közt Szekrényessy is kikísért. „De Ön oly merengő volt!” „Anyám hogyléte nyugtalanít.” — mondék kikerülve. Szekrényessy azon figyelemmel volt, hogy kedvenc darabjaimat játszatá a közök alatt. A kápolnánál631 mondám Szekrényessynek ne utazzék. Mélyen tekintett szemembe: „Komolyan mondja Ön azt?” „Csak nem tréfából utazik Ön?” „Hogyan is! Hogyan is utazhatnék Önnek e szavára? S, hogy megvalljam: nem is volnék képes, Öntől válni — hisz minden perc Önnek közelében kifejezhetlen becses előttem. Csak utazni akartam, mivel hívém, gúnyol Ön; csak azért magam elszakítani Öntől, mivel hívém, bolonddá akar tartani — óh, én maradok, mivel Ön engedi!” Égőn tekintett szemembe; boldog volt, csakhogy közelemben tűröm. Csak bosszankodom, hogy merengésemet észrevevé — ez sejtésekre adhat neki okot. Vojnitsnénál dámák valának; így csak Tercsi s én kocsiztunk ki. Egy tréfánk nem éppen rosszl, de mégsem kívánságunk szerint sült el. Tudtuk, hogy Fiáthék Andrássynénál vannak, így vak látogatással akartuk a terhes vizitet tenni. Azonban az inas a mellett álló Kóros-házba ment, s Horváth Péter élőnkbe futott — il faut faire bonne mine a mauvais jeu632 —, semmit észre nem vétetve kiszöktünk a 627 Az öröm mestere (francia). 628 Álmodozásba estem (francia). 629 Finom, visszafogott (francia). 630 Lendvay Márton, idősebb (1807-1858), színész, a Nemzeti Színház ünnepelt művésze. 631 A ma is álló, 1846-ban átadott ún. Kerektemplom. A templom történetére nézve: ZÁKONY1 F.: i. m. 495- 500. 632 A tévedés kedvező képet fest a gonosz játékról (francia). 157
