Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

henyi ellen csak nem mer fellépni!!! Azután nem tudott semmit többé abból, mi a gyűlésben előkerült. „Mért megy Ön gyűlésbe? — gúnyoltuk őt. Azonban Niczky, nyilván tréfából — de valóban szörnyűn udvarolt nékem, s mondá, miért kelle azon egyetlen csillagnak, mely reá boldogságot sugározhatott volna, csak most feltűnni, most, midőn már késő, s most, midőn számára feltüntével már le is tűnt. Soká ültünk itt, soká igen jól mulattam, s végre még város körül sétáltunk tante Claire s Nánival. Hogy azonban május 22-ke azon nap, melyen Széchenyinket először szólani haliám, melyen nálunk volt — mélyen lesz elmémbe vésve, azért jótállók.

Vasárnap, 23-án. Délelőtt misében. Anyám kérdé ma, mit írék tulajdonképp Széchenyinek? Mert mondá: „Úgy látszott minden szavából s tekintetéből, hogy ő igen hízelegve, igen lekötelezve vala soraid által.” S ez igaz is! Délután Teschenbergné,403 Ihászné, Dőry Elek valának itt. Ez utóbbi mondá, hogy azon úr, ki nékem tegnap már elégancé-a által feltűnt, az új szolgabíró: Kutrovich.404 „Az igen jó, de nem éppen finom ember.” — mondá — „Miképp a rossz világ azt tartja, hogy Czirákynak405 fia.” Tán 3 óráig volt itt Dőry. Anyám sétára hívá meg, mit udvariasságból elfogadott, de kissé vontatva. Lábam fájt, s így nem menni határoztatott. Végre 2/4 7-kor jött Dorsner, Dőry még tán fertályig maradt, mire — fiscalisát felkereső — búcsúzott. Ő is mondá, hogy tagnak akartak mindnyájan választani. Ugyan volna az ám a tréfa! A jezsuita malom felé mentünk, s protestatio-m406 dacára nekem is kelle. Félúton megfordultunk, anyám s tante Náni egy felhőtől megijedvén. Fogadók evvel egy diósba, hogy nem fog esni, s nyertem. Visszajővén tejet ittak, s 9-kor ismét kimentünk; a Casinohoz ültünk még, mielőtt a várost körülsétáltuk. Stoll mindjárt kezdetén anyám mellé csatlakozott, s bennünket Dorsnerral együtt haza is kísért. Előbbi sétánknál ez kizárólag mellettem ment. Mondá nékem, hogy kettőnkért kész volna mindent tenni; s egyszer azt is mondá: „Ha egyszer égek, ezen láng nem oltódik többé soha ki!” Hogy magyarázzam ezt?

Hétfő, 24-én. Délután tante Sophie, jött Ignáccal; a többiekkel sétálni ment. Én honn maradtam; kék ruhámat bevégeztem, s aztán énekel403 Tóth Johanna (+ 1877), Teschenbergné, Tóth József egyik leánya.

404 Kutrovich Antal, helyettes szolgabíró.

405 Cziráky János (Muki) gróf (1818-1884), megyei tiszteletbeli aljegyző, majd a magyar kancellária titoknoka.

406 Tiltakozásom (latin).

111