Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
chevalier-ink. Fichtel nem szűnt ezt a márvány szívvel felhúzni. Pedig nagy zavarba ejtett. Nyilván várja, hogy még egyszer az igazat megmondjam neki. A zene vége felé Gludováczék csatlakozának hozzánk; azaz a nő anyámhoz, Risa hozzánk; ez igen kedves vala. Ugyan látni, mint nincs ínyére ama Welsberg. A Casinóhoz ülvén még kissé, Dorsner és Chemel jöttek, kik haza- és felkísértek. Játszottam nekik több magyart. Rohonczy, mint mindig, igen aimable vala ma. Szombat, 8-án. Délután Adamovitsné volt itt. 4-kor Horváthnéval a tanulók kútjához kocsiztunk. Az erdő felében kiszállottunk s Murrayékkal egyesülve, gyalog folytattuk utunkat. Először egy zavarodott tanuló fogadott, utóbb a főispán, az igen fash Fabriczius,'353 ki tüstént ülésekkel is megkínált. Kisvártatva kéré kalapom s egy tourt. Mondám, melegem van, majd később. Lukenics ült mellénk. Mondá, hiszi, hogy az arisztokráciái gőg rajtam még nem erősködik annyira, hogy ne táncolnék. Mondám, nem is kevélységből, de csak a rossz padolat végett nem szeretnék táncolni. Ezután ismét jött Fabriczius, kit ismét későbbre utasítók. S többé nem jött. Nem látott-e, az uraktól elrejtettet? Vagy sok dolga volte? Vagy tán Lukenics mondta neki. Pedig vele táncoltam volna, mivel udvarias, s jó táncos. Házunkból egy tanuló is háromszor felkért, kit hasonlag későbbre utasítók; más senki. Murray ókat nem kérték fel: Auersperg Fritzi s Tini mindenik egy-egy tourt táncolt. Azonban nemsokára Dorsner ült mellém. Marie utóbb annyit iparkoda melléje juthatni, hogy mosolyogva felkelék s Aglae mellé ült. Chernél, az udvarias Schreiber, Horváth Pepi,'354 Rótt felváltva mulatának, untatának. Mandulatejet s finom süteményeket több ízben hordtak. 2/4 9-re indultunk, minekután az igen kellemes ízletesen rendezett világítást elvártuk volna. Azonban alig haladjuk el a virágágyakat, a legsűrűbb sötétségben állánk. Jemelka lámpásért futott, de ennek faggyúja csakhamar kiégett; most Lukenics hátulról világított eggyel. De ezt is nemsokára a szél kifúvá, s most már csak tűzkőre szorultunk. Elől Horváth Pepi, hátul Lukenics szikrákat hányának. Azonban egyszerre Murrayék eltűntek, Lukenics hátramaradt, s mi ismét sötétben valánk. Chernél már előbb nyújtott karját elfogadám, de tüstént ismét visszahúzám, mert cseppet sem szellemi, csupán testiségeken függő, érzéki ember mindjárt kezemet fogá meg, s avval játszani, enyelegni, vagy minek mondjam, kezdett. Szárazon vonám visz-353 Fabriczius András (1823-1902), az ún. Deákkúti vármegye egyik „föispánja”: 1841-1842-ben az ifjúság két táborra szakadt, Fabriczius az egyik vezetője volt. 354 Sziimyegi Horváth József. 99
