Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
Bevezető
tották félbe: Etelkát — saját bevallása szerint — az idény első szerenádjával tisztelte meg valamelyik hódolója, akiben a leány Szekrényessyre ismert. Hogy mit is jelentett számára ez a füredi nyár, azt egy báli éjszaka kezdetén érzett szomorúságának okaként maga jelölte meg — vélhetően észre sem véve, mennyire tömören és kifejezően: se zene, se Szekrényessy”... A fürdői időzés során séták, bálok, titkos vagy kevésbé titkos beszélgetések követték egymást: a július 26-i hírneves Anna-bál — mint bál — a napló leírása alapján mintha csak egy lenne a sok közül. S miközben Etelka újra és újra Szekrényessyhez fűződő viszonyán töri a fejét („... boldog volt, csakhogy közelemben tűröm. Csak bosszankodom, hogy merengésemet észrevevé — ez sejtésekre adhat okot.”), fesztelenül élvezi a társaság nyújtotta kommersz örömöket, főleg kedvenc szórakozásának, a táncnak hódol előszeretettel („Hogy roppant sokat táncoltam, nem is kell említenem.”). Emellett pedig elkeseredik, ha aludni kell mennie, miközben még tart a tánc, ha késön tér vissza a szállásra, úgy próbál ágyához óvakodni, hogy édesanyja ne vegye észre késését („Alig fekvém, ébrede fel anyám. [...] Tevém, mintha ébrednék. Mondám, 11-kor jövék haza.”), letagadja, hogy Szekrényessy kísérte haza, hogy elkerülje a feddést — mintha csak egy mai tizenéves szombat esti élményeit olvasnánk. „Ismét mindenki szeme elállott, nagy csudájú táncunkon.” — írja nem kis önbizalommal egy helyen. „... senki nem táncol annyit, mint én, senkinek udvarolnak annyian, mint nékem ....” — olvashatjuk máshol. E dicséretes önbizalmat csak néha-néha ingatta meg egy-egy ismerős felbukkanása a múltból, így Riefkohl Rudolfé, aki korábban ugyebár maga is buzgón tette a szépet Etelkának, de bimbózó viszonyuk — mint az e kötetben olvasható naplórészletekből kiderült — kellemetlen módon szakadt meg csírájában, illetve Frohmann Alajosé, aki ismerhette azt — a napló utalásai alapján pontosan ki nem bogozható — szerelmi pletykát, amely még Etelka családjának budai tartózkodása során született. Etelka vérbeli társasági emberként teljesen tisztában volt a pletyka gyilkos erejével, aggodalma azonban alaptalannak bizonyult. A július 26-i Anna-bált a táncot és zenét igencsak kedvelő Etelka érthető izgalommal várta, de egyértelműen Szekrényessy miatt, akinek kitartó és forró udvarlása nem maradt egészen hatástalan. Ám a lány arról igyekezett meggyőzni magát, hogy amit érez, nem szerelem, csupán női hiúság táplálta vonzalom és kíváncsiság. Tény: Etelka a mindenáron igent vagy nemet kicsikarni akaró, szenvedély űzte Szekrényessyt nem biztatta 9
