Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalmi erők sikerei

nácsok az egész megyében a forradalomban bizalmat kapott küldöttek ellenőrzése alatt működtek. A vagongyár munkástanácsa kö­rül tömörültek a vasas üzemek munkástaná­csai, a Richards pedig a textilüzemek elismert forradalmi központjává vált. 295 Kétszeresen is a forradalmi konszolidáció sikere volt, hogy a Győri Kisfaludy Színház színészei megkezd­ték a próbákat: a társulat Földes Gábor ren­dezésében a nemzeti függetlenség emble­matikus drámájával, a Bánk bánnal tervezte újra megnyitni kapuit. A BM fennhatósága alatt felállítandó, tisztogató feladatok megol­dását vállalni kész karhatalom szervezése a honvédség, illetve a rendőrség egyes osztálya­inak ellenállása miatt éppen csak hogy meg­indult november 20-a táján. November 22-én Baranyai József rendőr őrnagy, városi kapi­tány átadta a vagongyári munkástanácsnak azon pártfunkcionáriusok névsorát, akiket november 4-e után vettek fel. Kötelezte ma­gát, hogy mindenkit leszerel, aki ellen a mun­kástanácsnak kifogása van, és kérte, hogy he­lyükre a munkástanács küldjön megbízható embereket. 297 Miközben túlzás nélkül nevezhető a győri forradalom győzelmének az, ami a november 4-i szovjet támadást követő második héten történt, ekkor kezdtek gyülekezni azok az erők, amelyek megfelelő központi támogatás és helyi fegyveres erő birtokában december közepe után mintegy két hónap alatt leszá­moltak a győri forradalom táborával. Novem­ber 18-án, a párt megyei aktívájára érkezett meg Győrbe Lombos Ferenc, akit az MSZMP országos vezetősége egyelőre még nem a me­gyei pártszervezet élére nevezett ki, noha be­választották a megyei ideiglenes intézőbizott­ságba, hanem hogy a pártközpont munkatár­saként segítse a helyi, nagyon nehezen induló pártszervezést. 298 Az aktívaülésen élesen bírál­ták Hortobágyi János mellett Takács Andrást is, aki a pártot képviselte a megyei tanács in­tézőbizottságában. 299 November 19-én kibővített ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amelyre meghívták a városi és a járási végrehajtó bi­zottságok, valamint az ott alakult munkás- és nemzeti tanácsok küldötteit. Az ülésen Szigethy Attila is részt vett, noha felszólalását nem rögzítette a jegyzőkönyv. Az ülés célja az volt, hogy értelmezzék a megyei végrehajtó bizottság november 13-i rendeletét a tanácsok átalakításáról, ugyanis volt, ahol azt nem haj­tották végre, máshol ellenben menesztették az egész vb-t. Markóék a tanácsok működőké­pességét a fennálló törvényeket betartva akar­ták biztosítani, erre új tagok kooptálását lát­ták a legalkalmasabbnak, ami viszont feltéte­lezte, hogy a régi vb-ből annyian legalább a helyükön maradjanak, hogy kooptálni tudja­nak új tagokat. A megbeszélést követő héten a győri mintára alakultak át a városi és járási végrehajtó bizottságok, azt követően pedig sor került a községi tanácsok átalakítására is. A politikai kérdések megoldása után meg­kezdődött a megyében a rendkívüli helyzet okozta problémák orvoslása. A termelést ne­hezítő energiahiány csökkentése érdekében ismét megnyitották a Brennberg-bányai lelő­helyet, elsősorban Sopron igényeinek kielégí­tésére. A téli tüzelő biztosítására a munkásta­nácsok a tatabányai munkástanáccsal történt egyeztetés után önkéntes bányászokat tobo­roztak. 300 A téti kórház szénhiányán a Győri Keksz- és Ostyagyár segített, a szenet a hajtó­műgyár tehergépkocsijai szállították ki. 301 A megyei tanács a pártbizottság támogatásával Pozsonyban folytatott tárgyalásokat a megye energia-ellátásának biztosítása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom