Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

Előzmények

ELŐZMÉNYEK Győr-Sopron megyében már Nagy Imre 1955 tavaszi leváltása előtt megkezdődött hí­veinek félreállítása. A legjelentősebb változás az addig a megyei adminisztráció egyik leg­főbb vezetőjének, Szigethy Attilának a háttér­be szorítása volt. Szigethy 1950-től a megyei tanács első elnökhelyettese volt, de az 1954-es tanácsi választáskor a végrehajtó bizottság je­lölőlistájára sem került fel, be kellett érnie a politikai szempontból teljesen súlytalan nép­művelési állandó bizottság elnöki tisztével. 2 Annak ellenére, hogy Szigethy jelentős szere­pet vállalt a Hazafias Népfront szervezésében, amelyet (Nagy Imréhez hasonlóan) a párton­kívüliek számára politizálási lehetőséget biz­tosító fórumnak gondolt, ennek ellenére a megyei bizottságnak csak alelnöke lett. Átme­netileg állástalan volt, majd parasztpárti ba­rátja, Erdei Ferenc közbenjárására - aki ak­kor a Minisztertanács elnökhelyettese volt ­kinevezték a Kistölgyfamajori Állami Gazda­ság igazgatójává. Háttérbe szorítását hirtelen döntötték el, hiszen a választások előtt készí­tett munkatervek még a megyei tanács veze­tőségének tagjaként számoltak vele. Mellőzé­sében feltehetően szerepet játszott az államvé­delem, amely 1950-ben személyi dossziét nyi­tott ügyében, és több ügynököt állított rá. A jelentésekben egyre szaporodtak a jelzések Szigethy ellenséges kijelentéseiről és tevé­kenységéről, amelyek szerint Szigethy a rend­szer közeli összeomlásában bízik, azt várja, és készül a parasztpárt önálló politizálásának új­raindítására. Az üggyel foglalkozó nyomozó többször kijelentette, hogy az összeállt terhe­lő anyag Szigethy ellen akár büntetőeljárás megindítását is lehetővé teszi. 3 Elbocsátották, áthelyezték és különböző pártbüntetésekkel sújtották az írószövetség győri csoportjának (amelynek Szigethy Attila volt a tiszteletbeli elnöke) reformer szellemű tagjait (Bertalan Lajos, Lendvai Mihály, Vö­rös Jenő). A helyi államvédelem róluk is elő­zetes ellenőrző dossziét nyitott, amit általában büntetőeljárás megindítása követett. Az ál­lamvédelem - a szocialista törvényesség Gerő Ernő által hirdetett helyreállításának jegyé­ben - 1956. szeptember közepén zárta le az ak­tát, miként Szigethy Attila megfigyelési dosz­sziéját is. 4 A visszarendeződés azonban a me­gyében sem volt teljes. Szigethy országgyűlési képviselő maradt (1947-ben a Nemzeti Pa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom