Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
Előzmények
rasztpárt képviseletében került be, 1949 után függetlenként vett részt a Ház munkájában). Ez, valamint a népfrontban betöltött tisztsége nem biztosított számára politikai hatalmat, de lehetővé tette, hogy a lakosság viszonylag széles rétegeivel kapcsolatot tartson. Politikai befolyása jóval nagyobb volt annál, mint amit pozíciója biztosított számára, hiszen megőrizte személyes kapcsolatát az országos politikai és irodalmi elit számos tagjával. Ezen kapcsolatok segítségével sok emberen tudott segíteni, akik hozzá fordultak ügyes-bajos dolgukkal, ezzel pedig tovább növelte a személye iránti bizalmat, népszerűségét. A rákosista visszarendeződés részeként, büntetésből került Győrbe, a megyei ügyészség élére Nagy Imre politikájának híve, Nagy közeli munkatársa, Kéri József, aki Nagy első kormánya idején a miniszterelnökség adminisztratív csoportvezetője, egyben a pártszervezet titkára volt. Igen hamar az ország egyik legjobban működő ügyészségévé tette a megyei ügyészséget, jó személyes kapcsolatokat alakított ki a rendőrség helyi vezetőivel, miközben számos alkalommal összeütközésbe került a megye nagy hatalmú pártfunkcionáriusaival. Különösen a Csornai járási első titkárral, Sárosi Jánossal (aki november 4-e után egy ideig a szerveződő MSZMP első embere volt), és annak ugyancsak magas funkciót betöltő feleségével akadt több konfliktusa. A győri keményvonalasok Kéri leváltása, sőt esetleges büntetőjogi felelősségre vonása céljával még 1956 elején megindították a Kériügyet, » hhez megkapták a központi pártvezetés támogatását is. Egy Budapestről kiszállt bizottság kezdte vizsgálni a megyei ügyész pártellenes magatartását, az akciót azonban időszerűtlenné tette, megakadályozta az SZKP XX. kongresszusát követő enyhülés. A helyi sztálinisták számára ígéretesen induló ügy ugyanúgy elaludt, mint a Szigethy Attila, valamint a győri írók ellen folytatott operatív nyomozások. Országosan Sopron volt az 1950. évi területrendezés egyik nagy vesztese. A korábbi megyeszékhelyet, az önálló törvényhatósági jogú várost járási központtá minősítették vissza, olyannyira alárendelve Győrnek, hogy a megyei adminisztrációba is alig került be egykét soproni. 6 Ezzel vélhetően büntetni is akarták a hajdan „leghűségesebb várost", amely 1945 előtt jelentős német lakossággal rendelkezett (ez 1945 után, a német nemzetiség kollektív elítélése idején bűnnek számított), amely a nyilasok országlásának egyik utolsó központja volt, és amely az 1945 utáni választásokon is hitet tett arról, hogy polgárai T Minden jóra fordult, elvtársak. Oj életet kezdünk]
