Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
A forradalom győzelme a megyében
dődtek a tüntetések, a község vezetői másnap Győrtől kértek segítséget, hogy meg tudják alakítani a nemzeti tanácsot, ez azonban csak október 27-én sikerült, a Győri járási tanácstól érkezett küldöttek jelenlétében. 112 Az ideiglenes Győri Nemzeti Tanács felhívására a megye számos községében azonnal október 26-án megalakították a nemzeti tanácsot, de még több helyre juttatták el a forradalom hírét a Győrből Mosonmagyaróvárra vonuló felkelők. A nemzeti tanácsok alakulásában jelentős szerepük volt a soproni MEFESZ-eseknek, számos községben a hallgatók küldöttségének megérkezte után került sor nemzeti tanácsot választó gyűlésre (Fertőszéplak), de a többi járási székhely (Csorna, Kapuvár, Mosonmagyaróvár) forradalma is sok esetben játszott kezdeményező szerepet. Visszaélés is előfordult a MEFESZ hírével: Röjtökmuzsajon magukat a soproni MEFESZ küldöttének nevező fiatalok kezdeményezték a nemzeti tanács megalakítását, akik lelepleződésük után elmenekültek a községből. 113 Beleden a községi tanács maga alakult át párt- és népfront-funkcionáriusok bevonásával nemzeti tanáccsá, a kapuvári nemzeti tanács utasítására azonban október 27-én gyűlést hívtak össze, amelyen felolvasták a soproni követeléseket, és megválasztották a nemzeti tanácsot, amelybe mindössze ketten kerültek be a végrehajtó bizottságból. 114 A községi forradalmak során gyakran fordult elő, hogy elégették a régi rendszer szimbólumait, képeket, dekorációkat, összetörték a szobrokat (Bezenye községben az egyik tüntető vad indulattal fojtogatta a pártvezetők szobrait 115 ). Több községben elégették a begyűjtési iratokat. Néhány településen kővel bedobták a leggyűlöltebb funkcionáriusok házainak ablakát. Mihályiban őrizetbe vették Fodróczi Lajos Kossuth-díjas téeszelnököt, országgyűlési képviselőt, de nem bántották. Kirívó eset volt a megyében a ménfőcsanaki földműves-szövetkezet Horváth Edével rokonságban álló pénztárosának egy kocsmai veszek, dést követő bántalmazása, melynek során a sértett húsz napon túli kórházi kezelésre szorult. 116 Általában akadt valaki, aki megfékezte az indulatokat, Bezi községben például az evangélikus lelkész, aki a tüntetés idejére otthonába híva védte meg a község vezetőit. (Ezt a forradalom leverése után személyes szabadság megsértésének minősítette a megyei bíróság, és a lelkészt jogerősen kétévi börtönbüntetésre ítélte. 117 ) A rend fenntartása érdekében általában felállították a rendőrséggel vagy a határőrséggel együttműködő nemzetőrséget, a nemzetőröket valamelyik nagyobb településtől vagy a határőrőrstől kapott vagy a községben begyűjtött fegyverekkel látták el, de például a Mosonmagyaróvári járás községeiben fegyvertelenül teljesítettek szolgálatot. Nemzetőrök vigyáztak a raktárakra, hogy szét ne hordják a begyűjtött terményt. Nagyobb veszély esetén Győrtől vagy valamelyik másik várostól kértek segítséget, mint Bőnyrétalapon, ahol október 26-án egy fiatalokból álló társaság lefegyverezte a helyi nemzeti tanáccsal együttműködő rendőrséget. 118 A községből többen részt vettek az október 26-i győri és mosonmagyaróvári eseményekben, majd tizenegyen Budapestre menve bekapcsolódtak a szabadságharcba, közülük Kanyó László hősi halált halt. 119 Zsebeházán nem alakult meg a nemzetőrség, mert senki sem jelentkezett a felhívásra. Számos községben feloszlott a termelőszövetkezet, leváltották a tanács vezetőinek egy részét, és élelmiszerrel megrakott kocsikat vagy szekereket indítottak Győrbe vagy Budapestre.
