Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalom konszolidációja Győrben

A FORRADALOM KONSZOLIDÁCIÓJA GYŐRBEN Október 27-én délelőtt ülést tartott a városháza nagy tanácstermében a nemzeti tanács, amelyen részt vettek a győri munkahelyeken és a községekben alakult nemzeti tanácsok küldöttei. Szigethy Attila csak október 29-én akart a megyei küldötteket tájékoztató gyűlést tartani, miután tájékozódni tud az országos helyzetről, és bízott abban is, hogy addigra Budapesten is helyreáll a rend, és nyugodtabb körülmények között lehet tanácskozni. Megkísérelte a gyűlés elhalasztását - különös tekintettel arra, hogy a Kossuth rádió jelezte, hogy hamarosan bemutatja az új kormányt -, de akkora volt a felzúdulás, hogy mégis megkezdték a tanácskozást.

120 Szigethy megnyitó beszédében ismételten hitet tett Nagy Imre mellett, akinél - szavai szerint - becsületesebb, a vezetésre alkalmasabb embert nem ismer. Hangsúlyozta, hogy legfontosabb feladatának a rend és béke megőrzését tartja. Beszéde közben 10-15 fiatal nyomult be a terembe, akik fegyvert akartak, hogy Budapestre menjenek harcolni.

121 Szigethy elutasította őket, de felborult a rend, mások is fegyvert követeltek, valamint azt, hogy a nemzeti tanács forduljon az ENSZ-hez segítségért. Az előző nap felállított városházi őrség, amelyet Markó István rendőr hadnagy vezetésével egy rendőrszakasz is segített, még nem tudta ellátni feladatát. Az emberek „jöttek, mentek, többen berohantak, szót kértek".

122 Éliás őrnagytól és a megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnokától, Mag Pál őrnagytól is segítséget kellett kérni, hogy folytatni lehessen az ülést. Krecz őrnagy Szigethyt támogatva kijelentette, hogy nem ad ki fegyvert, mert akkor Győr védelem nélkül maradna. A rend fenntartása, egyben a fiatalok forradalmi tettvágyának kielégítése érdekében nemzetőrség felállítását, az önként jelentkező fiatalok ka-