Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. 2 kötet. (Győr, 2005)

A napló szövege

28- án. Délután Attemsné, Walz s Benedekné (nem volt honn) voltunk, aztán hazasiettünk, mert hűvös volt.

29- én. Délelőtt Halbritter írt; Balázs522 523 Bécsből jött azon hírrel, hogy anyám renumeratio kérése sikerült. Nem hiszem, tökélyesen nem. Hihetetlen a dolog. Tán Balázs rossz szívüségében mondá, hogy anyám örvendje, s annál kínosabban érje aztán a csalódás, vagy neki, hogy boszszúságot szerezzenek neki nem barátai, mondák úgy. Délután anyám gyenge esőzés dacára kirándulánk Cenkre. Anyám tante Sophie-t vivé magával. Kinn Nassau herceg s Buirette báró voltak. Igen szívesen fogadtatánk. Énekelnem kellett, nem emlékeztem egyébre a kis Poveránál. Karolina rekedtséggel mentegetődnék. Nassau herceg indulóját párszor megakadva — nem tudom zavarból-e? — játszá korrekten, csinosan. Lunkányi524 is kinn volt. Mutaták aztán az egész épületet, a csinos, pompás, kényelmes bútorzattal.525 Az éjjel itt hált Festetich szobájában még a telt mosdómedencék állottak, úgyhogy a házi nő elejükbe állott — magyar gazdasszony sürgős gondossága ez? Meg is mértük magunkat: Buirette 154, Nassau 145, én 115, Mari 110, Karolina 95.526 * Ez lehetetlen! Nassau, úgy látszik, karját nyugtatva a mérlőn azt nehezíté. Uzsonna alatt jelent meg Széchenyink. Szó volt most Angolhonról, a magyar literatúráról.528 Széchenyi kémlelődve méré majd Marit, majd engem, mintha valamit eltalálni akarna, talán azt, melyikünk az Etelka? A házinő most anyámhoz fordult: „Ön leánya ír, mint hallom.” „Csekélységeket! Csak fordít!” De engem oly megszégyenülés fogott el nagy írónk előtt, oly mély érzése annak, hogy az én parányiságaim említést sem érdemelnek ily nagy férfiú előtt, hogy zavarodva fordulék a mellettem ülő Karolina felé, vele beszédbe ereszkedő, de ez angolul parlirozott529 a herceggel, s én most mély megszégyenülésemben s zavaromban földre szegezém szemeim s érzém, miként minden ereim vére szökött, tolakodott arcomba. De úgy látszik, Széchenyink észrevevé ezt, most oldva volt előtte a rejtvény, s ő megismeré a szerény kis írónét. Részvéttel, érdekkel

522 Balázs István ügyvéd, Etelkáék egyik szomszédja Sopronban.

523 Újraszámlálás (latin). Ti. a férj halála utáni kegydíj iránti kérelem.

524 Lunkányi Károly, Széchenyi István gróf jószágigazgatójának, Lunkányi (Liebenberg) Jánosnak a fia.

525 A nagycenki kastélyhoz Széchenyi István egy nagyobb szárnyat építtetett hozzá.

526 A számok fontban értendők.

327 Ti. mérlegen.

528 Irodalomról (magyar).

529 Csevegett, társalgóit (német).

92