Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. 2 kötet. (Győr, 2005)
A napló szövege
telmű vagy heves szót vagy heves kifakadást sem hallott tőlem Teréz. Én bosszankodni sem tudok, én csak megvetem őt! Ilyen lenni! 31-én. Ma három éve, hogy ideálom, hogy nemtőm s vezetőm, hogy imádott atyám vesztém el! Gyónni voltunk az apácáknál, s midőn lelkem, mely egy idő óta, örömmel vallom meg, már annyira nemesbül, mégis salakjától egészen kitisztult, s a Mindenható hozzám szállt, akkor szállt fel forró imám az ég urához: atyám, ennek nővérei, Klára s Nina, Márton bátyám s Pejachevichné örök boldogulását ágyazó. Aztán, hogy erőt öntsön belém a Megváltó jobbulni, nemesbülni, az időt hasznosan fordítani művelődésemre, s végül éles belátást: véghez vigyem-e már oly régóta szándéklott V-beli312 merényletet? Vagy Rudit szeretve jobbítsame? S végül az Esterházy-sors313 — mennyire boldogíthatna ez! Mennyi jót művelhetnék! S mily hatos előmozdítója volna az művelődésemre s így minden jónak elismerésére. Hazajőve egy szent értekezést olvastam. Aztán Fáy314 gyönyörű öreg Bakonyszegiét315 olvastam; mily valóság, mily életből merített képek! Délután Rudi jött, a bolond Mari mondá neki Teréz múltkori élességét, s nem intett engem. Rudi kért, ne higgyem s csak ne kétségeskedjem -— szörnyen meg valék lepetve s zavart. Mondám, csak annyiban hiszem, hogy tréfából mondá, mert ha komolyan, nem vala oka hozzá. Anyám aztán tante Sophie-hoz menvén, mi még kísértük. Rudi előbb elment, kérde, hogy hívják a herceget Schiller Turandotjában. Kikeresém, megmutatám. Visszaadván a könyvet, halkan, de melegen mondá: „Ön is egy kis Turandot!” Mosolyogva hallgattam. Aztán tante Claire-rel Neuhofba mentünk, itt Budayék jöttek hozzánk, aztán Rudi, ki mellém ült. Később Smidék. Felálltam ekkor s leányok közé ültem. Rudi szándéklott a goromba Terézzel lenni; kérém, ne, de ő mégis élességeket mondott neki, melyeket azonban nem látszék elérteni. Később a főherceg, Vengerszky, Wemhardt, Whyss és Batky jöttek hozzánk, haza is kísértek mind. Rudi, Teréz, főherceg, Mari, Whyss mellettem haladtak. A Casinónál anyám ült, mi is oda telepedtünk, az urak hasonlag. Később elmenvén, csak Whyss s Rudi maradtak. Én széken ültem, asztal mellett, aztán Lóri, Teréz, Rudi, ki előbb anyámmal beszélt s 312 Vélhetően Vojna Félixre utal Etelka. 3,3 A 19 század első felében törvényes volt, hogy magányszemélyek is rendezzenek nyeremény-kölcsönjátékot. Esterházy Pál herceg is ezt tette, Etelka a sorshúzás nyereményére utal. 314 Fáy András (1786-1864), író, politikus, a Hazai Első Takarékpénztár Egyesület alapítója. 315 Helyesen: Az öreg Bakonyszegi és barájta. 48
