Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)

Andreas Grailich és a Wieselburger Gespanschaft

meg kétkötetes munkáját, melyben Grailich írása is helyet kapott.5 Itt a cím - lévén, hogy a kötet csak a Magyar Királyságról szólt - Wieselburger Gespanschaftra rövidült.

Andreas Grailich életéről igen keveset tudunk. Szinnyei csupán annyit ír, hogy „ág. Ev. lelkész volt Zarándfalván és Miklósfalun Mosonmegyében a múlt század végén és e század elején”, megemlíti viszont a megyeleírást, mindkét megjelenéssel. A legrészletesebb életrajzot Karl Fiedler állította össze a mai Burgenland területén működött evangélikus-református lelkészekről, prédikátorokról és tanárokról szóló lexikonában.6 Eszerint Grailich 1767-ben született a felső-ausztriai Rosenauban, apja polgárjoggal bíró kereskedő volt. Teológiai tanulmányait Jénában (is?) végezte 1789-től.7 A zurányiak 1792. április 24-én választották meg lelkészüknek, majd rá két hétre, május 6-án iktatták be hivatalába. Hivatali ideje alatt készült el a zurányi templom tornya, melyet 1841. szeptember 18-án szenteltek fel. Kétszer nősült, első felesége Friderike Eleonora Busch, egy lelkész lánya a szászországi Gotha-Alten- burgból, akit 1793-ban vett feleségül és aki 26 éves korában, negyedik gyermekük születésekor, 1799-ben meghalt. A szászországi származás valószínűsíti, hogy jénai tanulmányai alatt ismerhette meg őt. Másodszorra, 32 évesen a nemesi származású Huszty Teréziával, a helyi egyházfelügyelő Huszty Illés 24 éves lányával kelt egybe 1800-ban, akitől további hét gyermeke született. Ötven éves lelkészi jubileuma alkalmával, 1842-ben Moson vármegye közgyűlése Grailichot kitüntetésre terjesztette fel a királynak, ,,a’ hazának szentelt hivataloskodás”-sal indokolva azt.8 Egy évre rá, 1843. június 27-én hunyt el, 76 éves korában.9 Fél évszázados lelkészi szolgálata mellett a mosoni evangélikus esperességet is [Wieselburger Seniorate] 26 évig igazgatta.

Nagyszámú utódai közül kettőről bírunk adatokkal. August Grailich az 1826/1. félévben az orvosi szakra iratkozott be a Bécsi Egyetemen. Friedrich Joseph Grailich (szül. 1797. Zurány) 1821-től a pozsonyi evangélikus líceumban tanított. 18915 Johann Csaplovics (Hrsg.) Topographisch-Statistisches Archiv des Königreichs Ungern I-II. Verlag Anton Doll, Wien, 1821.11/187-236. o.

6 Karl Fiedler: Pfarrer, Lehrer und Förderer der ev. Kirche A. u. H. B. im Burgenlande. Eisenstadt, 1959. /Burgenländische Forschungen 40/ 48. o.

7 1789-ből bejegyzés az egyetemi anyakönyviben: Haánnál „Krajlich", Mokosnál „Krailich”. Haán megjegyzi, hogy „munus pastoris in Mosoniensi Comitatu gessit”, tehát Moson vármegyében viselt lelkészi hivatalt. Vö. Haan Lajos: Jena Hungarica sive memoria Hungarorum Gyula, 1858. 100. o.; valamint még Mokos Gyula: Magyarországi tanulók a Jénai Egyetemen, (szerk. és bev. tan. Ábel Jenő) Budapest, MTA 1890. 78. o. Haan Lajosról tudni kell, hogy ő írta Bél Mátyás életművéről az első - és azóta is utolsó - monografikus összefoglalót. Vö. Haan Lajos: Bél Mátyás. Budapest, 1879.

8 Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára Mosonmagyaróvári Részleg (MraL), Moson vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei (IVA 502a/93 1082/1842 - 1842. április 14.)

9 A halotti anyakönyv másodpéldányában haláláról a következő bejegyzés található: „Nagyon Tisztelendő Grailich András Úr Zurány-Miklósfalvi 51 esztdőn át buzgó Lelkész és a’ Mosonyi Tiszt. Espe- rességnek Esperese". Élt 76 évet, a halálok rubrikában „elászás” szerepel. Temették: Glacz hegyeshalmi és Zapf rajkai lelkészek. MmL IVB 917/196 - A zurányi evangélikus egyházközség halotti anyakönyvei 1827-1895.

4