Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)
Andreas Grailich és a Wieselburger Gespanschaft
ben, 95 éves korában halt meg. Élete során 3 nyelvkönyvet írt, közte latin etimológiát, és kezdők magyar nyelvkönyvét. Utóbbi fia, a rövid életű Wilhelm Joseph Grailich (Pozsony 1829 - Bécs 1859), szintén a Bécsi Egyetemen tanult mérnök szakon, majd már 1855-től, közeli haláláig, a természettan rendes tanáraként működött ugyanott, szakterülete az ásványtan volt.10 E csekély információk alapján Andreas Grailich életének a tanulmány szempontjából három lényeges momentuma van, mégpedig, hogy (1.) evangélikus lelkész, aki (2.) Jénában tanult és (3.) honismereti-statisztikai dolgozatot írt. Bár ő maga sem a geográfia, sem pedig a statisztika szót nem használja a dolgozat jellegének meghatározására, sőt műfajról említést sem tesz, a koncepció és a dolgozat felépítése arra engednek következtetni, hogy Grailich nem teljesen autodidakta módon fogott munkához, hanem pontosan meghatározott elméleti és műfaji követelményeknek tett eleget. A Wieselburger Gespanschaft a korszak statisztikai törekvései tükrében A statisztika szó és a statisztikai törekvések jelentése még a 19. század első felében is teljesen más volt, mint manapság. A 18. században fénykorát élő felvilágosult abszolutizmus mint kormányforma mögött az a meggyőződés húzódott meg, hogy a közjó az állam javának keresésén keresztül érhető el. Ebben az értelemben vált az uralkodó is az állam legelső szolgájává. A gazdaságpolitika tekintetében ezen céloknak a merkantilizmus elvei feleltek meg; az állam igyekezett önellátóvá válni. Megnőtt az ipari termékek hazai előállításának fontossága, amivel igyekeztek megakadályozni a pénz külföldre szökését. A mezőgazdaság esetében hasonló a helyzet: a Habsburg Birodalomban Magyarországra mint az egyik tartományra hárult a birodalmi szintű önellátás biztosításának feladata. A jó uralkodónak a merkantilista gazdaságpolitikán túl azonban egyéb eszközökre is szüksége volt a kormányzáshoz. A sikeres kormányzás további feltétele a tények pontos ismerete, az uralkodónak megbízható adatokkal kellett rendelkeznie alattvalóiról. Ezt a feladatot volt hivatva ellátni a statisztika. A statisztika szó a latin status szóból keletkezett, ami egyrészt állapotot, helyzetet jelent, de az állam megnevezésére is használták. Az állam ezen igényeiből elsősorban a német területeken fejlődött ki a Staatskunde (államtan) és a statisztika tudománya. A kezdeti statisztikát az jellemezte, hogy mindenről igyekezett adatot gyűjteni, amiről úgy vélte, hogy valamilyen formában befolyással van az állam életére. E dolgokat és jelenségeket az „államnevezetességek” (Staatsmerkwürdigkeiten) fogalmával jelölték. Adatait leíró jelleggel közölte, ezért is nevezik a statisztikának ezt az irányzatát állam- vagy statusleíró irányzatnak. Számadatok, főleg számsorok 10 Vö. Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein 1. 1790-1850. Budapest-Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség - ELTE Levéltár, Budapest-Szeged, 1994. 5
