Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)
Andreas Grailich és a Wieselburger Gespanschaft
A magyarországi peregrináció mértéke visszatükrözi az egyetem első fénykorát a 18. század utolsó harmadában: az 1767-1808 közötti korszakban 285 diák fordult meg Göttingenben. A fentebbi statisztikusokon túl innen indul a matematikus Bolyai Farkas, a nyelvész Körösi Csorna Sándor és Gyarmatin Sámuel, a csillagász Tittel Pál.13 A statisztikussá lett Schlözer-tanítványok közül kiemelkedik a késmárki evangélikus Schwärmer Márton, a Pesti Egyetem diplomatika és heraldika tanszékének professzora, az első olyan statisztikai munka, a Statistik des Königreichs Ungern szerzője, mely nem csak általában foglakozott az államok helyzetével, hanem egy konkrét államra, a Magyar Királyságra koncentrált. A statisztika Schwärmer definíciója szerint „az a tudomány, mely a legújabb államnevezetességeket rendszeresen egybefoglalja, azaz mindazt, ami a jelenben egy adott államra nézve érdekkel bír, vagy jólétének emelkedésére avagy hanyatlására hatással van”. Mit is jelent mindez? Látható, hogy a statisztika a 18. század végén tárgyát csak az állam szempontjából veszi, „az államnevezetességek tömege - úgymond - melyek a statisztika tág mezejét képezik, igen nagy és változatos; más, igen sok tudomány mennek át birtokába. A statisztika óceánhoz hasonló, mely számtalan nagy és kicsiny folyót nyel magába, miután ezek az állatok és növények millióit táplálták és éltették. Egy ország földrajza p.o. épp oly jó szolgálatot tesz neki, mint a számtan”.14 Schwärmer mindezt az „oknyomozó történettel” egészíti ki. Eresei Dániel személye, bár nem alkotott Schwartneréhez hasonló életművet, szintén említést érdemel, mert a debreceni református kollégiumban ő volt Fényes Elek statisztika tanára, sokban neki köszönhető, hogy a fiatal Fényes a statisztika felé fordult, és az 1840-es években a legeredményesebb hazai adatgyűjtő lett. Schlö- zer tanítványa volt továbbá a soproni Németh László, az első magyar nyelvű statisztikai munka szerzője,15 az éles szemmel megírt közgazdasági munkákat hátrahagyó Berzeviczy Gergely16 és Rumy Károly György, a kor egyik legtermékenyebb tudós publicistája is. A 18. századi statisztikatudomány másik központja Jéna volt. A Jénai Egyetemet 1558-ban alapította János Frigyes fejedelem, aki azt a wittenbergi egyetem örökösévé kívánta tenni, ahol az eredeti lutheri tanok állnak a képzés központjában. Az 15 Dümmerth 1962: 8. 14 Schwärmer 1809: Statistik des Königreichs Ungern. Ofen 1/4. o. (Márki Hugó fordítása; vő.: Márki: Schwartner Márton és a statisztika állása a XVIII. és a XIX. század fordulóján. Politzer-féle Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1905. 41. o.) 15 Németh László: Az európai nevezetesebb országoknak rövid leírása. I. Soprony, 1795. További kötetek nem jelentek meg. 16 Gaál Jenő fordításában ezekből magyarul is olvasható a Magyarország kereskedelméről és iparáról (1797), valamint A parasztnak állapotáról és természetéről Magyarországon (1806). In: Gaál Jenő szerk. Berzeviczy Gergely élete és művei, Budapest, 1902; illetve Zsigmond Gábor szerk. Tes- sedik Sámuel - Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1979). 8
