Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)

Andreas Grailich és a Wieselburger Gespanschaft

egyetem virágkora az 1777-1806 közötti húszéves időszakra esett, amikor többek között itt tanított Schiller, Fichte, Hegel, Schelling, Schegel, Feuerbach,17 ami a magyarországi peregrinusok számában is tetten érhető. Míg 1740-1780 között szemeszterenként átlagosan 5,3 magyarországi diák iratkozott be, addig 1780 és 1817 között 8,7 a szemeszterenkénti hallgatóátlag. 1817-et követően a magyarországiak száma meredeken visszazuhan, 3,7 diák/félév értékre.18 Mokos Gyula kutatásai szerint a magyarok elsősorban teológiát mentek Jénába tanulni.

Ha az itt tanult diákok területi megoszlását vizsgáljuk az 1558 és 1889 közötti időszakban, akkor első helyre itt is az erdélyi szászok kerülnek 520 személlyel. Második helyen viszont a soproniak állnak 115 személlyel, akiket a harmadik helyen a pozsonyiak követnek 67 diákkal. A folytatásban csak felvidéki és evangélikus városokból származókat találunk. Lőcséről 46, Körmöcről 38, Besztercebányáról 28, Késmárkról 24, Selmecbányáról pedig 23 személy tanult Jénában.19

A statisztikusok között a leghíresebb egykori jénai diák minden bizonnyal Magda Pál (1770-1841), akire Schiller volt igen nagy hatással.20 Ő 1792 és 1794 között tartózkodott Jénában. Meg kell említenünk továbbá a Sopron vármegye leírását adó Bredetzky Sámuel soproni ev. superintendenst is,21 aki 1796-ban járt a városban, ismerte Herdert és Schillert, és levelezett Goethével.

A két legfontosabb egyetemi központ mellett azt is érdemes megvizsgálnunk, hogy Grailich tanulmánya a Csaplovics János szerkesztette kötetben mely szerzők társaságában látott újra napvilágot. Csaplovics célja az volt, hogy az újságokat nem járatók is hozzájussanak az országról szóló információkhoz. Törekvéseinek nem mondott ellent, hogy több írás még a 18. század végén született, így a frissesség követelményének nem igazán felelt meg, miként az sem, hogy valamennyi német nyelven íródott. Az első kötet (435 o.) a Magyar Királyság érdekesebb tájait, borvidékeit, barlangjait, fürdőit, valamint a selyemipart veszi sorra. Izgalmas cikk gróf Festetics János A parasztok viszonya földesurukhoz c. írása, amiben az úr és paraszt közötti patriarchális viszonyt emeli ki, és szembeszáll az úrban csak az elnyomó földesurat láttató véleményekkel.

A második kötetben (490 o.) találjuk a megyeleírásokat, többek között Nyitra vármegyét Mednyánszky Alajostól, Gömör vármegyét Bartholomaeides Lászlótól, Grailich Moson vármegyéjét, Zólyom és Turóc vármegyéket Zipser András Keresz- tély tollából, Szepes vármegyét Melzer Jakabtól, Csongrád vármegyét Kölesy Ká- rolytól, Sopron vármegyét pedig Bredetzky Sámueltől. Maga Csaplovics e kötetben

17 Ábel (Mokos) 1890: XIII. o.

18 Ábel (Mokos) 1890: VII. o.

19 Ábel (Mokos) 1890: XIII-XIV. o.

20 Schiller hatásáról írja Toldy Ferenc, hogy az ő „személyessége és munkái annyira eltölték barátunk lelkét, [...] hogy annak érintéseitől keblének húrjai egész életén keresztül utánrezgének". Vö. Toldy Ferencz: Gyászbeszéd Magda Pál felett. In: Toldy Ferencz irodalmi beszédei 1833-1855. 2. kiadás. Ráth Mór kiadása, Budapest I/50.O.

21 Vö. Oedenburger Comitat. In: Csaplovics 1821:11/422-433. (-457.)

9