Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)
Nemeséri Lilla: Hajómalmok a Tósziget-Csilizközi járásban
112. Kultsár Josefnek -| |- l.üres 113. Raijki Mihálynak -j |- l.üres Negyedik sorban 114. Györkös Imrének segje 1. üres 115. Stuglits Mihálynak-|1. üres 116. Kiss Ferentznek-j1. üres 117. Fehér Istvánnak-|1. üres 118. Szabó Jánosnak-j1. malom rajta 119. Stuglits Mihálynak-|1. malom rajta 120. Stuglits Ignátznak-|1. malom rajta 121. Györkös Imrének-j1. üres 122. Kiss Ferentznek1. üres 123. Nagy Szabó Jánosnak II1. üres 124. Gotthib Josefnek- | 1. üres 125. Stuglits Josefnek-j1. üres 126. Fehér Istvánnak -| |- Ötödik sorban 1. üres 127. Szorád Jánosnak segje 1. üres 128. Raijki Mihálynak.1. üres 129. Fehér Josefnek-j1. üres 130. Raijki Mihálynak1. üres 131. Stuglits Jgnátznak1. üres A melly végett tehat mié, Kit fönt emlitett győri Újvárosi és győri Szígethi Czéhbélí molnár mesterek adjuk e Ki vántato hiteles Levelükben; lévő följegyzitünket, sitt az Czéhünknek pötsitjivel is meg ezösitve bizonyittsuk. Sig: Győri Szigetben dic10 augusti 1832 Szorád János molnár Czeh mester Kultsár János Szigethi Czeh mester Gontzöl Josef Czeh nosazino Jegyzetek 1 Ma Pannonhalma. 2 Ma Szlovákiához tartozó terület. 3 Gönyűt 1909-ben csatolták a Pusztai járásból a Tó-Sziget-Csilizközi járásba. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára (továbbiakban GYMSM GYL.) IV.B. 464.b. A Pusztai járás főszolgabírójának iratai. Polgári törvénykezési iratok. 1909. évi mutató. 4 GYMSM GYL. IV.A. 23. Győr vármegye egészségügyi (kolera) választmányának iratai. 1831. 1. számú doboz. 88. számú irat. 5 I. Ferdinánd 1556-ban állította fel a hadi igazgatás összes ágainak központi vezetése céljából. 6 A középkor óta, egészen a XIX. század végi malomipari forradalomig, a vízimalmok őrléstechnikája egyszer változott, amikor bevezették a szita alkalmazását. A technikatörténeti kutatás szerint Nyugat-Európában a XVI. század közepére látták el a malmokat szitáló szerkezettel, s Frencskay és Takáts a XVII. századra becsülte ennek magyarországi megjelenését. De az új technológia hazai megjelenése még korántsem jelentette annak elterjedését. A magyar molnárok idegenkedtek az újtól, a fogyasztók pedig jobbnak tartották a korpás lisztet, mint a szitáltat. Bogdán István szerint a XVI. században csak ott alakították át a malmokat szitásra, ahol katonaság állomásozott. 7 A malomszeg általában fenyőből készült 25 - 30 cm átmérőjű, 10 méter hosszú rönk volt. 8 A malmok, illetve malomszegek után bért kellett fizetni a partbirtokosnak. Ezt a XVI—XVIII. században malomszeg-adónak, szegadónak vagy szeg-bérnek nevezték. Véneken 1877-ben egy hajómalom szegbére 18 forint volt. 9 A bekötésre használt malomlánc igen erős, nagy szemű, 50 - 60 m hosszú volt. A kikötött lánc hosszát úgy állították be, hogy sem magas, sem alacsony vízállásnál ne kelljen rajta változtatni. 10 A molnárok nélkülözhetetlen eszköze volt a dereglye, vagy csámész, vagy ladik. 11 A Győr-szigeti molnároknak az 1632. évi szabadalomlevél 43. artikulusa szerint Pinnyéden, a Rábcán volt a telelőhelyük. 12 A tekerő egy 120 - 150 cm hosszú és 35-40 cm átmérőjű fa henger volt. A tengelyén végig arasznyi lyukakat véstek. 13 GYMSM GYL. IV.A. 1.a. Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 94. kötet. 1698. évi jegyzőkönyv. 1698. április 7-i jegyzőkönyv. 14 GYMSM GYL. IV.A. 6. Győr vármegye adószedőjének iratai. 1715. évi adóösszeírás. 15 Mária Terézia emelte Győrt szabad királyi város rangra: 1743. március 6-án. 16 Céhen kívüliek, nevezték őket kontároknak is. 17 Gőzmalom telepítésére már Széchenyi István is tett kísérletet Sopron vármegyében. 18 Konjunktúra: a kereslet megnövekedésével járó gazdasági növekedés. 19 GYMSM GYL. IV.A. 1.a. Győr vármegye levéltára nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 71. kötet. 1832. évi jegyzőkönyv. 1832/641. 20 Ma Szlovákia. 21 Ma Szlovákia. 22 GYMSM GYL. IV.A. 1.a. Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 5(OBia 2{oeq ex Tjaaqs 4
