Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)
Nemeséri Lilla: Hajómalmok a Tósziget-Csilizközi járásban
1844. január 17.-i ülés. 215-ös pont. 23 GYMSM GYL. IV.B. 270.a. Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1862/1068. 24 GYMSM GYL. IV.B. 258. Győr vármegye alispánjának iratai. 1862/3695. 25 GYMSM GYL. IV.B. 270.a. Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1862/1078. 26 GYMSM GYL. IV.B. 270.a. Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1862/1307. 27 Hivatkozva arra, hogy a hajómalmok helyeiket annyira megváltoztatják és az elsövényezést olyannyira meghosszabítják, hogy a hajózási utat majdnem egészében elfoglalják. így a közlekedést Mosonban és „Magyar-Ovárra", valamint a kereskedelmet akadályozzák. 28 GYMSM GYL. IV.B. 270.a. Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1862/1555. 29 GYMSM GYL. IV.B. 254.a. Győr vármegye bizottmányának iratai. Jegyzőkönyvek. 1869/629. 30 GYMSM GYL. IV.B. 470. Győr vármegyei malomkönyvek levéltári gyűjteménye. 1-7. számú kötet. 31 GYMSM GYL. IV.B. 254.a. Győr vármegye bizottmányának iratai. Jegyzőkönyvek. 1869/629. 32 GYMSM GYL. IV.B. 254.a. Győr vármegye bizottmányának iratai. Jegyzőkönyvek. 1870/48. 33 GYMS M GYL. IV.B. 470. Győr vármegyei malomkönyvek levéltári gyűjteménye. 7. számú kötet. 34 Reáljogot azok a hajómalmok kaptak, amelyek felállítását és működését 1851. február 15-e, vagy a Helytartótanács ideiglenes körrendeletének a kibocsátása előtt engedélyezték és az akkori gyakorlat szerint szabad forgalom tárgyai voltak. Továbbra is bármikor szabadon megvásárolhatók, vagy eladhatók voltak. Ha pedig a malom megsemmisült, helyette újat lehetett beállítani. A malomállítás és fenntartás jogát a tulajdonos minden korlátozás nélkül az arra jogosultnak el is adhatta, amaz pedig megvásárolhatta. A reális jogú hajómalomnak több tulajdonosa is lehetett, sőt testületek, vagy társulatok is vásárolhattak reális jogú hajómalmot. Ebben az esetben a tagok közül egyet meg kellet bízni, hogy a társtulajdonosokat a hatóság előtt képviselje. 35 Személyes jogot az a hajómalom kapott, amelyik 1851. február 15. után, de 1888, november 1. előtt nyerte el jogosítványát. A személyes jog érvénye az engedélyes halálával megszűnt, másra átruházni semmilyen jogcímen sem lehetett. Kivéve a jogosult özvegyét, aki férje malomjogát özvegysége tartalma alatt tovább is gyakorolhatta. 36 GYMSM. GYL IV.B. 410.a. Győr vármegye közigazgatási bizottságának iratai/Általános iratok/ Jegyzőkönyvek. 1876-1902. 1876. november 10-i ülés.7/7. 37 GYMSM GYL. IV.B. 270.a. Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1876/2625. 38 GYMSM GYL. IV.B. 270.a. Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1877/1765. 39 GYMS M GyL. IV.B. 464.b. Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1882/2015. 40 Újabb jogosítványt azok a hajómalmok kaptak, amelyek 1888. november 1 ,-e után szerezték meg működési engedélyüket. Az ilyen engedélyeket csak nagyon indokolt esetben és kivételesen adták ki a hatóságok, éppen ezért bármikor vissza is vonhatták. A jog személyhez volt kötve, ennél fogva az újabb jogosítványú malmokat eladni, vagy működési jogát másra átruházni nem volt szabad. 41 GYMSM GYL. IV.B. 404.a. Győr vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1889. VII. 133. 42 1831-ben indították el az „Első Császári Királyi Szabadalmaztatott Duna-Gőzhajózási Társaság" hajóját Bécs és Pest között. 100 X
