Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Bana József: A bordélyházak kialakulása Győr városában (1848-1919)
ellen kérte, hogy a város tegye meg a szükséges intézkedést. Kilenc évvel később, 1893- ban is hasonló panasszal élt. akkor a katonák az esténként Győr-Sziget és Révfalu utcáin csatangoló kóbor kéjnőktől kapták meg a betegséget, akik a legősibb szakmát illegálisan űzték. Ők nem jártak hetente kétszer orvoshoz és az áraik is jóval szolidabbak voltak. A főváros példáját követve a vidéki városok is megalkották a bordélyügyről a maguk kis szabályrendeletét. Debrecen 1887-ben, Győr 1890-ben, Pécs 1894-ben, Miskolc 1910-ben. Győr város „Kéjelgési ügyrőf alkotott szabályrendelete három fejezetre és 53 paragrafusra oszlott. Az első fejezet a kéjnők magatartásáról, a második az orvosi vizsgálatról, a harmadik a rendészeti teendőkről szól. A szabályrendelet a kéjnőket két csoportra osztotta, a nyilvánosházakban lévőkre és a magánkéjnőkre, kik vendégeiket magánszállásaikon fogadták. A magánkéjnők 50 korona orvosi vizsgálati díjat, az I. osztályúak 30 korona, a II. osztályúak 20 korona, a teljesen szegények pedig nem fizettek díjat. Egy fontos kérdés, hogy kikből lettek a prostituáltak és hogyan gondoskodtak az utánpótlásról? Erre a magyarázatot a Tósziget csilizközi járás főszolgabírójának 1902- ben az alispánhoz írt levelében találtam meg. Részlet a levélből: „Megjegyzem, hogy a leánykereskedés elterjedt voltához nagymértékben hozzájárul azon körülmény, hogy a legtöbb helyen a városokban a bordélyházak száma a lakosság számával arányban nem áll, aki pedig a bordélyüzlet tulajdonosok üzelmeit csak kissé is ismeri, az tudja, hogy’ ezek valamennyien foglalkoznak kerítéssel és leánykereskedéssel, így mintegy hatósági engedéllyel űzik a visszaéléseket. Ezen visszaélések a következők: A tapasztalatlan falusi lányokat cseléd minőségben alkalmazzák és a bordélyházban alkalmazzák és a bordélyházban való tartózkodás tartama alatt a szóbeszélés és a szem előtt lévő példák hatása nem sokáig maradnak eredmény nélkül: továbbá a türelmi bárcával bíró kéjnőknek nyújtott hitel (ruházat és élelmezés) csakhamar nagy’ összegre emelkedik s az eladósodott páriák a követelt összeg lefizetése ellenében az egyik üzlet tulajdonosától a másiknak adatnak át, míg végre vagy a külföldre adatnak tovább, vagy mint teljesen elziillöttek az erkölcsi és testi nyomor posványában pusztulnak e ”6 A másik fő utánpótlási vonalat főként az Alföldről, a kedvező munkalehetőségek miatt ide vándorolt egyszerű munkásnők jelentették. Ezt bizonyítja a győri szabályrendelet 48. és 50. paragrafusa: „48. paragrafus: Miután általános tapasztalat szerint bujakóros fertőzés okai legtöbbnyire a titkos kéjelgésben találtatnak fel, melyet leginkább foglalkozás nélküli cselédek és munkásnők űztek,- ily csavargó cselédek bejelentésre s rövid lejáratú tartózkodási jegy’ szerzésére köteleztetnek. Az erkölcsi szempontból gyanús, minduntalan helyet változtató cselédek a városból kiutasítandók. 50. paragrafus: A csavargó gyári munkásnők ellenőrzése céljából a gyárosok kötelesek hetenkint az eltávozott munkásnők jegyzékét a rendőrkapitányságra átadni. ” Az 1890-es években Győrt a rendkívül dinamikusan fejlődő ipar jellemezte. Zechmeister Károly polgármester vezetésével a város sikert sikerre halmozott. A bor" GYMSGYL Győr vármegye Alispánjának iratai X. 1893/226 18
