Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Gabriel Braeuner: Negyedek és prostitúció Colmárban a XIX. században „Nach Colmar gehen”
Mars tér sétányait - jegyzi meg egy 1872. február 23-án kelt jelentés - minden nap rosszhírt! lányok látogatják, akik kihasználják a sötétséget, hogy a prostitúciónak adják magukat”. Colmar polgármestere ezekkel a szavakkal figyelmeztette a rendőrtanácsost: „Egy bizonyos ideje panaszok érkeznek hozzám, hogy esténként 9 órától 12 óráig a boulevard fasor padjai, a gimnázium mögött, annyira erkölcstelen jeleneteknek szolgálnak helyszínül, hogy ennek a helynek a látogatása elviselhetetlen a tisztességes emberek számára. ” Mégis a zárt házak fokozatosan a Harth utca körül csoportosultak, egy olyan negyedben, amelyet a rendőrtanácsos 1875-ben még nem vélt túl látogatottnak. Észrevette, hogy ezzel az áthelyezéssel ez az utca a Schenkelgasse elnevezést érdemelte ki. Ennek ellenére megelégedéssel jegyezte meg, hogy a colmari bordélyházaknak ebbe az utcába való költözése felszabadította a város többi részét. A Harth utca ma már nem létezik. A Logelbach, a későbbi Edouard-Richard utca és a Munster utca, ma Preiss utca között húzódott. 1912-ben az olaszországi hadsereg egy tisztjének a nevéről Nesslé utcára keresztelték át, és a De-Gaulle híd és a De-Lattre fasor városrendezési munkálataival tűnt el. Eredeti nyomvonalát a Szerkovácsok utcája és a Nesslé utca máig fennmaradt rövid része alkotja. Annak idején a Harth utca a Gare (.Állomás) utcába torkollott. Colmar első állomása akkor a mai Gare utca és a Bruat utca kereszteződésében volt. A város térképének a vizsgálata azt mutatja, hogy ennek a városnegyednek a népsűrűsége nagyon gyér volt. Az utcától keletre kis házak - legfeljebb egyemeletesek - voltak. Ezeket kertek övezték. Szemben, nyugatra, a város felé egy nagy térség terült el szántóföldekkel és kertekkel. A Rouffach utca - Köztársaság fasor - és a Harth utca között gyakorlatilag nincsenek lakóházak. A két utcát a Fermes és a Kleeacker utca köti össze. Helyneveik ennek a kissé a város szélén, a vasút vonalán elhelyezkedő negyednek a falusias jellegét bizonyítják. Ennek ellenére ne tévesszen meg ennek a helynek a falusias jellege. Igaz, hogy a házak alacsonyak, néha egyemeletesek, és mögöttük többnyire egy kert van. Mégis városban vagyunk, még akkor is, ha kissé a szélen. A város zajaival és a meleg utcák lármás hangulatával. A Harth utca tilos volt a katonák számára A hírhedt házak távolról sem voltak zártak. Amint végigment a Harth utcán 1879 októberében a rendőrtanácsos, feljegyzi, hogy a házak többségének ablakai nem voltak becsukva, és a lányok az ablakaik magaságából csalták be a vendégeket, amikor a kapuban ez nem sikerült. ..Die vorübergehenden Herren durch Zurufen mitpsst anlockten ” (pszt-tel csalogatják a járókelőket). A fiatal nők öltözete kiváltja egy családanya haragját, aki 1880 októberében panaszkodik ezeknek a nőknek a tarthatatlan látványáról az ablakokban „ im grössten négligé, der Oberkörper fast unbedeckt” (nagyon hiányos öltözetben, majdnem fedetlen mellel). Az egészen közeli Logelbach munkásutca lakói ugyanebben az időben panaszt nyújtanak be, mert ..sértik őket a helyőrségi lakások női, akik állandóan a kapuk alatt vannak botrányos énekeikkel és félig felöltözve ”. Egyesek közülük hazafiasságukat éneklik, ami komoly tapintatlanságnak számít a német közigazgatás számára - 1880-ban vagyunk - „Die Worten Vive la France fehlten 126
