Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Márfí Attila: A prostitúció szabályozása Pécsett a dualizmus éveiben
MÁRFI ATTILA A PROSTITÚCIÓ SZABÁLYOZÁSA PÉCSETT A DUALIZMUS ÉVEIBEN A prostitúció „kultúrtörténetéhez” Dr. Marschalko Tamás neves jogtörténészünk a századfordulón a következőképpen határozta meg a prostitúció fogalmát: „Bátran el lehet mondani, hogy a prostitúció oly régi, mint maga az emberiség. A prostitúció csak addig nem létezett, míg a nő nem jött tudatára annak, hogy azért, amiért ő magát a férfinak átengedi, valamely ellenszolgálatot követelhet, mert hiszen a szerelemben rendesen a rövidebbet húzza. Amint ennek tudatára jött, megszületett a prostitúció is, annak az ősi, kezdetleges alakja, hogy pedig ez nagyon hamar bekövetkezhetett, bizonyítja az, hogy amennyire csak az emberiség történetébe visszapillanthatunk, ott már a prostitúciót is megtaláljuk, még pedig már többé nem primitív, kezdetleges alakjában, hanem úgy, amint ebből fokozatosan fejlődött: a vendégszerető, vallásos és a tűrt, vagy törvényes prostitúció alakjában."1 Hogy ezek a sorok mennyire igazak, bebizonyosodhat, ha történelmi ismereteinket ebből a szempontból is felfrissítjük: ha az emberiség történetében visszalapozunk, az ősi folyammeti kultúrák mindegyikében találkozhatunk a legősibb mesterség állami, vagy egyházi formájával. A summer és akkád városállamok templomai mellett külön kolostorokban éltek az úgynevezett qadistum, kulmasítum és a zikrum papnők, akik feladata volt többek között a templomi prostitúció űzése. Mezopotámiában sohasem tekintették ezt a fajta tevékenységet erkölcstelennek, sőt a papnőket általános tisztelet és nagyrabecsülés övezte.2 Emellett minden babiloni nő legalább egyszer köteles volt magát átengedni búsás ajándék fejében Mylitta (később Vénusz) templomában egy idegen férfinak. Később ez a vallási eredetű kultusz elterjedt egész Kisázsiában, sőt Egyiptomban is meghonosodott. Isis és Osiris kultusza ezzel az „attitűddel” is gazdagodott a kultikus szertartások folyamán. Az ókori görögöknél a Priapos és Phallos-kultusz hódított, ugyanakkor szinte a legmagasabb elismerés illette a hetérákat. A hetérák először Korinthoszban tűntek fel az Aphrodite-kultusz hatására, majd Athénban is elszaporodtak a finom ízlésű és nagy műveltségű kitartott hölgyek. Különösen Szolon alatt élték virágkorukat, aki helyzetüket törvényben rendezte és ő alapította meg az első állami bordélyházakat is a művelt Hellász területein, időszámításunk előtt 600-ban. ’ Bordélyházakról azonban már a Bibliából is értesülhetünk, nevezetesen Mózes hoz ezzel kapcsolatban rendeleteket. Míg a Királyok Könyve megemlíti, hogy Jeruzsálem temploma mellett bordélyházak is álltak. Az ókori Rómában jóval Krisztus előtt létesültek már és élték később is virágkorukat a lupanariumok, azaz nyilvánosházak. A 1 A Pallas Nagy Lexikona 14. köt. Szerk.: Bokor József. Bp., 1897. 247. o. : Josef Klíma: Mezopotámia. Bp., 1983. 183. o. 5 Ókori Lexikon II. köt. Szerk.: Pecz Vilmos. Bp., 1902. 917. o. 117
