Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
Hajtótól a továbbiakban megkérdezték, hogy miért lépett be a pártba, miért szervezte a termelőszövetkezeteket, miért telepítette ki a kuláknak minősített gazdákat, illetve mennyi pénzt kapott ezekért?227 Az egyik vád az volt Hajtó ellen, hogy anyagilag is érdekelt volt a magángazdaságok felszámolásában, és egy másik társával több tízezer forintot kapott a termelőszövetkezetek létrehozásáért. Ginczli József azt mondta, hogy a Hajtó részére a fontos árucikkekből „félre kellett tenni”. Ginczli még azt is szóvá tette Hajtónak, hogy olyan embereket helyeztetett el a szövetkezetnél, akik még 1 kg 25 dkg cukor árát sem tudták kiszámítani.228 Mások úgy tudták, hogy a szövetkezeti áruházból nagyértékű ruhákat vitt el fizetség nélkül.229 A parasztság szószólójaként Hegedűs József támadta hevesen Hajtót, míg Endrődy Lajos a Korona vendéglő elvételét kérte számon.230 Több nehezen hihető vádat is megfogalmaztak. Valaki felmutatott egy képet, ami egy autószerencsétlenség következtében meghalt kislányt - Bozsoki Vendel volt rendőr törzsőrmester gyerekét - ábrázolt, és azt kiáltotta: „Hajtó a gyilkosa a kislánynak! Kötelet neki!" Állítása ugyan nem bizonyosodott be, de tovább ingerelte az embereket. Németh János számon kérte Hajtótól, hogy milyen jogon vitette el a községből a bányákba a kulákgyerekeket. Azzal is vádolták, hogy a hadkiegészítő parancsokságnak volt egy különleges csoportja Hajtó elnökletével, mely ezeket a fiúkat összeszedette. Hajtó erről a csoportról sem tudott semmit.231 Mivel a kihallgatás alatt bebizonyosodott, hogy a párttitkár a forradalom első napjaiban lövetni akart a tüntetőkre, határőrök védelmében kísérték vissza a fogdába, nehogy a szóbeli inzultuson kívül („akasszuk fel’j a feldühödött emberek valóságosan is bántalmazzák. Miután a helyszínen lévő Vida százados jelentette távbeszélőn a laktanyába, hogy lincshangulat van, onnan tíz főnyi járőrt küldtek ki, akik Hajtót visszakísérték a börtönbe.232 Hajtót a járásbírósági fogdában233 helyezték el, mivel másnap folytatni akarták nyilvános meghallgatását. Életét féltve sikerült egy fejszét a cellájába csempésznie az udvarról, és megpróbált összeköttetést keresni a határőrség vezetőivel, akikkel együtt végezte a pártiskolát, de azok ekkor még nem segítettek neki.234 A Hajtóval történtek felkeltették Galgóczi Erzsébet írónő érdeklődését, és egyik kisregényébe szinte szóról szóra beleszőtte a csornai párttitkár által elmondottakat.235 Az kétségtelen, hogy Hajtó még ezekben a számára válságos pillanatokban is megőrizte tartását és bátran viselkedett. Németh megkérdezte tőle, hogy miért hajtotta végre a felülről kapott rendelkezéseket, ha tudta, hogy hibásak és sérelmesek a népre, Hajtó azt felelte, mert szereti a pártját.236 Szóváltás alakult ki, amikor Király László azt mondta neki, 227 Bíróság elé kerül a csornai ellenforradalmár. In: Kisalföld, 1957. április 15. 228 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József pere. 229 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 230 Németh Vince (1928) visszaemlékezése, 2012. március 23. 231 ÁBTL 3.1.9. V-143624 63. p., Hajtó Ferenc tanúvallomása 1958. február 14-én. 232 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p.82-87., Kesjár Mátyás tanúvallomása Németh János perében. 233 A Kisalföld 1957. április 15-én azt írta, hogy „Hajtó Ferencet megbilincselve, leköpdösve a rendőrségi fogdába szállítják”. 234 Galgóczi Erzsébet: Jegyzetek a csornai járásból, 1957. október 20., kézirat, 21.p. 235 Galgóczi Erzsébet: Félúton. Budapest: Magvető K., 1963. p. 88-94. 236 ÁBTL 3.1.9. V-143624 45. p., Németh János vallomása 1958. március 5-én. 43
