Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
a ledöntésre.597 A művelet végrehajtásának felügyeletével Fellegi Mihályt bízták meg. Hiába próbálta kukoricaszárak elhelyezésével mérsékelni a zuhanás erejét, a nagyobb darabokat összetörték, majd elásták.598 A megtalált darabok felhasználásával Kiss József építette újjá 1992-ben az emlékművet. Székely Sándor sorsa Mivel Kéri József megyei főügyész nem hagyta jóvá letartóztatását, Székely Sándort december 14-én Győrből a budapesti katonai ügyészségre szállították. Egész nap egy szűk fabódéban kellett állnia, de mivel nem láttak okot a fogva tartására, közölték vele, hogy szabadlábra helyezik. Másnap visszaszállították Győrbe, de mégsem engedték szabadon, hanem a volt ÁVH-s börtönbe vitték. 1957 márciusáig rendőrök, majd attól kezdve volt államvédelmisek őrizték, akik rendszeres veréssel próbálták megtörni a foglyukat. Tárgyalásának kezdetéig nem hallgatták ki. A Megyei Rendőrkapitányság vádirata azzal gyanúsította Székelyt, hogy hatalmával visszaélve utasítást adott hat személy letartóztatására, november 4-én felszólította a határőrség tisztjeit és katonáit a szovjetekkel szembeni ellenállásra, illetve a járási tanács elnökeként uszított a forradalmi munkás-paraszt kormány ellen. A rendőrség február elején adta át az ügyét a Megyei Ügyészségnek.599 Pere április 18-án, csütörtökön kezdődött. A megyei ügyészség vádirata alapján gyorsított eljárással a megyei bíróság ítélkezett felette és Fodor Endre felett.600 Az ügyészség a két vádlott ellen a népköztársaság elleni szervezkedés bűntette címen emelt vádat. Grátz Endre ügyész csornai kötődése és párthűsége is közismert volt. Grátz a Pécsett szerzett friss diplomájával érkezett Győrbe, és hamarosan a rettegett „halálügyész” nevet vívta ki magának, köszönhetően annak, hogy pl. a mosonmagyaróvári bűnper idején ő képviselte a vádat. Székely Sándor védője a szintén csornai Gaál Ferenc ügyvéd volt. Székely bírósági tárgyalásán azt is bizonyítani akarták, hogy tevőlegesen rész vett a tanácsrendszer szétverésében, a kommunisták üldözésében. A vád szerint közreműködött a törvényes tanácsi végrehajtó bizottság leváltásában, majd elnökként utasítást adott a községi végrehajtó bizottságok szétverésére, azokból kiszorítva a kommunistákat.601 Hat községet személyesen keresett fel, ahol „uszított a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány ellen és azzal szemben ellenállásra szólította fel a lakosságot". Székely a tárgyaláson tagadta, hogy támadta volna a pártot és a kormányt602, de a következő napon Bisztri János úgy tanúskodott, hogy „még december első napjaiban is törvényellenesnek minősítette az MSZMP-szervezését és aláírásokat gyűjtött a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány ellen".603 597 Vados Imre (1923) visszaemlékezése, 2006. augusztus 14. 598 Fellegi Gábor (1943) visszaemlékezése, 2006. augusztus 10. 599 Rövidesen bíróság elé kerül Székely Sándor, az ellenforradalom csornai vezetője. In: Kisalföld, 1957. február 13. 600 Fodor Endre a Hansági Állami gazdaság főagronómusa volt, aki a vád szerint Székellyel ment Ausztriába fegyverekért. Fodornak ezen kívül semmi köze nem volt a csornai forradalomhoz. 601 Bíróság elé kerül a csornai ellenforradalmár. In: Kisalföld, 1957. április 15. 602 Ártatlan vagy hazudik? In: Kisalföld, 1957. április 19. 603 Fordulat a csornai ellenforradalmi perben. In: Kisalföld, 1957. április 20. 113
