Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
A sajtó napokon keresztül címoldalon számolt be az eljárásról. A tudósításokban nem fukarkodtak a rosszindulatú jelzőkkel Székelyről, így a csornai „ellenforradalom koronázatlan királya”, a „fasiszta beállítottságú útmester” egyszerre volt „sarokbaszorított, ravasz, hétpróbás, gerinctelen és jellemtelen” is. Székely Sándor jól emlékezett az eseményekre, csupán a bíróságtól eltérő módon értelmezte azokat. Visszatérő érve volt, hogy ő a nép bizalmából töltötte be hivatalát, de sokszor kénytelen volt engedni a nyomásnak. A funkcionáriusok letartóztatása kapcsán végig fenntartotta véleményét, hogy így akarták megvédeni őket a tömeg dühétől. A tanácsok átszervezésével kapcsolatban a megyei tanács erre felszólító utasítására hivatkozott.604 A Kisalföld április 20-án arról számolt be, hogy előző nap Székely szinte minden vádpontban bűnösnek vallotta magát, majd másnap arról írt, hogy Székely hamis tanúzásra akarta rávenni Fodor Endrét. A nagyszámú tanú közt többek között ott voltak a határőrtisztek, Hajtó Ferenc és az állásukból elbocsátottak is. A Székely mellett tanúskodókat a rendőrség nem engedte beutazni Győrbe. A Grátz Endre ügyész által elmondott vádbeszédet a rádióból az egész ország hallhatta. Grátz halálbüntetést kért a fasiszta fenevadnak titulált Székelyre, akit csak a szovjet elvtársak megjelenése akadályozott meg a csornai kommunisták kivégzésében. A dagályos és tendenciózus beszédből csak a Székely Sándorra vonatkozó rész szerkesztett, sajtóban is megjelent változatát idézem. „Amikor Székely Sándor a népre hivatkozik, akkor bűnt követ el a nép ellen, mert hiszen a nép nem azonosítja magát Székely elveivel, nem akarja a régi társadalmi rendszert, ahol földesurak, tőkések és gyárosok kezében volt a hatalom. Amikor a határőrséget lázította, vajon gondolt-e arra, hogy akkor az ország határai védtelenül maradnak? Amikor Ausztriába ment fegyvereket kérni, gondolt-e arra, hogy egy kapitalista ország segítségét veszi igénybe és kapitalista fegyverekkel törnek a szocialista államra? Összegezve Székely Sándor a nép ellen követett el bűnt. Megtagadta hazáját, népét, de megtagadta önmagát is. Éppen ezért... nincs számára mentő körülmény. Súlyosbítja helyzetét az is, hogy még a tárgyalás alatt is biztatta vádlott-társát vallomásának megtagadására. Ha kimondjuk felette az ítéletet, gondoljanak azokra a beláthatatlan következményekre, amelyeket előidézett volna további működése. Népünk a legsúlyosabb büntetést, a halálbüntetést követeli az árulóra”. Grátz beszéde után a két védő, majd utolsó szó jogán a két vádlott, Székely és Fodor következett. A hamis tanúkat is felhasználó koncepciós eljárás végén Maár Ferenc tanácsvezető bíró kezében volt a döntés. „A borítékot Sárosi adta át mindenki előtt a bírónak, és kivonultak. Közel 5 perc után visszajöttek és Maár úr ugyanabból a borítékból kivette a párt által szerkesztett ítéletet”.605 Maárra rá is fért a tanácsadás, mert az egykori kosárfonó munkás négy elemi és két polgári osztály elvégzése után lett 1949-ben a Megyei ítélőtábla vezetője. 1951 őszétől az ELTE jogi karán tanult levelező tagozaton, de Székely Sándor perének idején még nem volt meg a jogi diplomája.606 Az ítélethirdetést is közvetítette a rádió. Öt tárgyalási nap után, április 24-én a népi 604 Ártatlan vagy hazudik? In: Kisalföld, 1957. április 19. 605 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 606 Doktor Maár Ferenc. In: Kisalföld, 1958. július 9. Maár Ferenc 1964 márciusában az MSZMP Győr városi bizottságának volt a tagja. 114
