Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalontay Judit: A csornai Kokas család krónikája
Szalontay Judit A CSORNAI KOKAS CSALÁD KRÓNIKÁJA A Csornai Múzeum az 1990-es években kiemelt történeti, muzeológiai feladatként kezelte a csornai polgár-, és gazdacsaládok 19-20. századi történeti hagyatékának (HD, fotó) kutatását, gyűjtését. A „Csornai házak, csornai családok” c. múzeumi pályázat meghirdetésével is ezt a szakmai munkát népszerűsítette. Az intézmény történeti (fotó és dokumentáció) gyűjteménye 325 darabbal gyarapodott. E pályázat kiemelkedő helytörténeti dokumentuma, a Kokas-ház alapítási oklevele is ekkor került a múzeumba. (1-2. kép) Ezt a Szent István tér 33. számú ház építészeti felújításakor a tetőgerenda alatt, fémtokban találták meg az építőmunkások 1990-ben.1 2 Ezt követően, 1992-ben Kokas Mihályné (sz.: Kokas Anna 1901-1993) szüleinek festményméretű portréját adományozta szülővárosa múzeumának. A képek Kokas Ferenc (1864-1919) (3. kép) egykori téglagyár-tulajdonost és feleségét, Wolf Irént (1874-1938) ábrázolják a kor stílusának megfelelő öltözetben. (4. kép) A tárgyi hagyatékot az adományozó 22 gépelt oldal terjedelmű „Családi krónikával”2 egészítette ki. A Családi Krónika feljegyzései egy rábaközi kisváros a 19. század végi 20. század eleji fejlődésével paraszt-polgári életvitelével ismereti meg az Olvasót. Egy feledésbe merült világ emlékeit idézi fel. Később a család legidősebb felmenőjével, Kokas József (1822- 1897) apátkanonok kézírásával dedikált fényképpel egészítette ki adományát. (5. kép) Az új szerzemények lehetővé tették, hogy a korábban megvásárolt Kiss Jenő csornai főgépész és Marinczer Jenő gyógyszerész polgári hagyatékával együtt megrendezzük a „Csorna anno...” a polgári életmód emlékei egy rábaközi kisvárosban, Csornán című állandó kiállításunkat.3 A történeti kutatás, gyűjtés méltán bizonyította, hogy a 19. században már kialakult egy polgári életmódot folytató társadalmi réteg Csornán. 1861-ben megalakult a Polgári Olvasókör is, melynek felhívását Czeglédy György csornai kántortanító fogalmazta meg: „Korunk a haladás kora. - írta. - Most minden nemzet annyit ér, a mennyit műveltségével és szellemi erejével kivívni képes. Ha mi elmaradunk, letipornak és elnyomnak bennünket a velünk és utánunk rohanó népek. Siessünk tehát a műveltség előnyeit és fegyvereit tőlük elsajátítani...” Ekkor élt és munkálkodott a tehetséges és sokoldalú Kokas família is. Családnevük már a 18. századtól ismert a levéltári forrásokban. Jeles tagjainak életútját, Csorna 19-20. század eleji fejlődéséért tevékenykedő munkásságát a Családi krónika ismerteti. A történeti szakirodalomból is ismerjük a település 19. századi fejlettségét: „Csorna, magyar mezőváros, Sopron vmegyében, kies róna vidéken, melly szálas erdőkkel, s nádas helyekkel vétetik körül. Lakja 4000 r. kath., 30 zsidó. Van itt a premonstrati szerzeteseknek ékes lakhelyük, és prépostságuk, mellyel hiteles levéltár van összekötve. Továbbá van itt postahivatal, gyógyszertár, minthogy a megyének egyik orvosa helyben szokott lakni; csinos préposti kert, több bolt és jeles épületek.”.. ,4 1 Jelenleg ez a dokumentum a múzeum történeti állandó kiállításában látható. (Földszint 3-as terem) 2 A Családi krónikát lejegyezte: Kokas József (1866-1948) 3 1990. június 13-án megnyitotta Dr. T. Szőnyi Eszter megyei múzeumigazgató, mely jelenleg is látogatható. 4 Fényes Elek: Magyarország Geográphiai Szótára I. kötet, Pest, 1851. 226 p. 159
