Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dominkovits Péter: A Rábaköz nemesi társadalma a 17. század első évtizedeiben
központi pénzügyigazgatás szerve - térségünkben a pozsonyi Magyar Kamara - a királyi adószedőnek az adott vármegyékben élő, ott birtokos nemeseket (possessiomtos nobiles) kell hogy kinevezzen, akik szolgabírói segítséggel hátralékokat hajthattak be (1 .§.) Ugyanakkor a bizonyítható pusztulásokat, égéseket a királyi adószedőnek és a Kamarának is akceptálnia kellett (3.§.)31 A harminc éves háború ún. cseh-pfalzi szakaszához csatlakozó Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király 1619-1621 közötti dunántúli hadjáratát követően, az uralkodó, II. Ferdinánd (1619-1637) és a magyar rendek megegyezését hozó 1622. évi soproni országgyűlésben megújították az 1609. évi 62. tc.-et (1622:32. te.). Az ez alapján számított porták után két éven keresztül 3-3 magyar forintot ajánlottak meg az ország rendjei (2.§.).32 Ekkor az adótartozások behajtását is szabályozták (1622:35. te.)33 A tárgyidőszak különböző típusú adóösszeírásai közül a dolgozathoz az alábbiakat használtam fel: 1) a Cziráky Mózes királyi adószedő, a későbbi híres jogász, nevével „fémjelzett” 1604. évi házadó- és taxa összeírást, 2) a Vághy György Sopron vármegyei alispán készítette 1608. évi ház, 1609. évi taxa-összeírást, továbbá 3) a Szántóházy Ferenc királyi adószedő - Sopron vármegye jegyzője - által elkészített, javított 1609. évi portaösszeírást, illetve 4) e forrásnak az 1610. évi példányát. 5) Az egy évtizeddel későbbi források közül pedig a Doborjánban (Raiding) is birtokos Szilvásy (Ziluasy) Jakab királyi adószedő által elkészített 1619., 1622. évi porta-összeírásokat. E forrásokban a vizsgált tájat, a Rábaközt, a Rába folyó kerületének (1604. évi taxa-összeírás: districtus fluvii Raba); Rábaköz szigetnek (1609. évi taxa-összeírás: Insula Rabakeß, 1609., 1622. évi portaösszeírások: Insula Rabakeőz), vagy a Rába folyó szigetének kerületeként (1609., 1610. évi porta-összeírások: Insulae districtus fluvii Rabae) nevezték meg.34 Az 1604. évi házösszeírás készítése idején csak egy szolgabíró, Potyondy Albert tevékenykedett a Rábaközben, és őt a Rába folyó kerületének szolgabírájaként (judlium districtus fluvii Raba) említi forrásunk. A térségi közigazgatás újjászerveződését is jelezve a két szolgabírói járás (processus) Potyondy Albert és Pethe János szolgabírákkal az 1608. évi házadó-összeírásban jelenik meg először. Ez a közigazgatási beosztás tükröződik az 1609. évi taxa, valamint az 1609., 1610. évi porta összeírásokban is, de az utóbbiban (1610) a Pásztoriban rezideáló Laky Albert lett Pethe utódja, azaz a Rábaköz keleti felének szolgabírája. Az 1619., 1622. évi porta-összeírások esetében a Rábaköz Szigetként nevezett közigazgatási egységben szintén két szolgabíró működött (a veterán Potyondy Albert és Laky Albert), de e források - miképpen az 1610. évi házösszeírás is - szolgabírói járásokra nem tagolták a Rábaközt, a megadóztatott településeket járások szerint nem különítették el. Az 1609. évi adóösszeírás szerint Potyondy Albert járásába Babot és Ordód, Beled, Bogyoszló, Farád, Kecel, Keresztúr, Kisfalud, Mihályi, Németi, Páli, Szárföld, Veszkény, Vica, Vásárosfalu tartozott, míg a taxáit kisnemesi falvakból Jobaháza, Csáford, Edve, Vadosfa került ide felvételre. Pete János járását ekkor az adózó települések sorában Árpás, Bán(d) 31 CJH 1900. 146-147. 32 CJH 1900. 206-207. 33 CJH 1900. 206-209. 34 A források levéltári jelzeteit L az egyenkénti elemzéseknél. 11
