Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Tatai Zsuzsanna: A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában
Mayer Oszkár, mint egyházi felügyelő, az evangélikus egyház egyik fő támogatója az 1930-as években két alkalommal, 1932-ben és 1935-ben, tizenötezer és hatezer pengőt adott kölcsön a győri evangélikus egyházközségnek. A tizenötezer pengőt a szeretetház bővítésére,139 a hatezer pengőt a templom és konventépület felújítására kölcsönözte.140 Az összegek átadásával kapcsolatban keletkezett kötelezvények igazolják, hogy a pénzt nagyon kedvező kamatfeltételekkel adta kölcsön. A törlesztésekről a győri evangélikus egyházközség minden évben pontos kimutatást küldött Mayer Oszkárnak 1940-ig, a kölcsönök utolsó részletének visszafizetéséig.141 Az elszámolások gondosan, évenként rendezve megtalálhatók a Mayer család pénzügyi iratai között. A Mayer család temetési iratai Ezen dokumentumok a családtagok temetéséről, újratemetéséről, azok költségeiről és a bőnyi családi sírbolt építéséről számolnak be. Egy végrendelet maradt fenn eredetiben 1913 októberéből: Mayer Oszkár egyik unokanővérének, Lehner Coméliának végső rendelkezése, melyben minden vagyonát nővérére, Lehner Gizellára hagyta.142 Mayer Oszkár szülei, illetve az általa eltemettetett rokonok temetési költségeiről minden esetben részletes kimutatást készített. Ezen nyilvántartások ma is megtalálhatók a család irattárában. A Mayeroknak 1925-ig a győri belvárosi temetőben családi sírboltjuk volt, erről hivatalos igazolást állított ki ez év májusában a győri evangélikus lelkészi hivatal.143 A családtagokat 1862-től (elsőként id. Mayer Mihályt) folyamatosan temették a kriptába. Mayer Oszkár 1922-ben a Fischer rokonokat a győri régi temetőből az új temetőbe szállíttatta.144 A család 1926-ban Bőnyön sírboltot építtetett145 és a győri belvárosi temetőben nyugvó családtagok közül hat személy tetemét ideszállították.146 (11. sz. színes ábra) Az exhumálási és újratemetési „feladatokat” a »Birkmayer testvérek „Arrabona” Első Győri Dísztemetkezési Vállalata« végezte.147 Akiadásokról szóló számlák és a bőnyi sírboltra vonatkozó tervrajzok szintén megtalálhatók a családi hagyatékban. A Mayer család többi elhunyt tagját 1941-ben a győri régi belvárosi temetőből az új temetőbe szállították.148 Gazdasági iratok Mayer Nándor 1882. december 27-én vásárolta meg a bőnyrétalapi 7. számú telekkönyvi betéten nyilvántartott 660 katasztrális hold összterületű pusztát, melyet valószínűleg később róla neveztek el Mayer-pusztának149. Itt belterjes szabadgazdálkodást folytatott.150 A puszta területéből, többek között kert és beltelekként 8 'A, szántóföldként 747, legelőként 21%, erdőként 80 m. holdat használtak. Mayer Nándor gazdálkodásával kapcsolatosan üzemtőke kimutatások, élő- és holtleltárak, valamint mérlegek maradtak fenn a család irattárában.151 Az élő leltárban az állatokat, szarvasmarhákat, lovakat, szamarakat, sertéseket, baromfikat, mé- heket tartották nyilván mennyiségben és értékben. A holt leltárban a jármüveket, azok alkatrészeit, ló- és ökörszerszámokat, arató-edényeket, kerti eszközöket, gépeket, valamint egyéb gazdasági eszközöket és felszereléseket szerepeltettek. Pontos és részletes kimutatás készült évenként a növénytermesztésről, amelyben feltüntették a termelt mennyiséget, az egységárat és az értéket. A legnagyobb mennyiséget minden évben általában búzából, árpából, zabból, illetve sárga csöves kukoricából termeltek. Közepes mennyiségben termesztettek fehér csöves lófogú kukoricából, rozsból, tavaszi bükkönyből, bár évenként változott a termelt mennyiség. Lényegesen szerényebb volt a Mayer család répatermesztése. Külön tartották nyilván 55
