Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)

Tatai Zsuzsanna: A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában

az általuk első- és másodrendűnek minősített terményeket. Részletes kimutatás készült a szalma- és takarmányfélékről, amelyben az elsők között a búzaszalma, árpaszalma és a zab­szalma szerepelt. Általában kisebb mennyiségben termeltek lucernát és mohart, jelentős volt viszont a rózsa- és sárgaburgonya-termesztésük. A termények mellett szintén feltüntették a termelt mennyiséget, az egységárat és az értéket. A tüzelőanyagok között tartották nyilván a rozsét és az akácfát, a szerszámfa rovatba a bükk talpfa, a hasítatlan járomfa, a szánkófa, a vörösfenyő, a nyirfa, az akác és a nyárfa tartozott. A használati anyagok között szerepelt a tégla, a vályog, a mész, a gépolaj, a minium, a vas- és bőrlakk, a kocsikenőcs és a kátrány.152 Mayer Nándort a környék egyik legjelentősebb állattartójaként tartották nyilván, lóállomá­nya is a legnagyobbak közé tartozott a vidéken, tizenkét muraközi lófajtája volt. Jelentős marhaállománnyal rendelkezett, amelyben a fehér j ármos ökör mellett a nyugati tehén és a vegyes fajú gulyabeli is fellelhető volt. Sertések közül a mangalica fajtát tenyésztette. A munkaerőt helyben szerezte be.153 A bőnyi gazdaságot 1882-től 1898-ig Mayer Nándor vezette. A mezőgazdasági vállal­kozás irányítását 1898-ban Oszkár fia vette át, a birtok azonban közös tulajdonban maradt többi gyermekével.154 Oszkár is az üzemtőke kimutatások mellett mérlegeket és leltárakat készített a gazdaság helyzetéről. A mérleg olyan kimutatás volt, amely a gazdasági eszkö­zöket és azok forrásait összevontan és értékben tartalmazta egy meghatározott időpontban. Mérlegek, leltárak és üzemtőke kimutatások 1938-ig maradtak fenn a családi hagyatékban. Mayer Oszkár édesapja gazdálkodási mechanizmusát folytatva, legnagyobb mennyiségben búzából, árpából és zabból, kisebb mennyiségben kukoricából, rozsból és árpás bükkönyből termelt, bár voltak évek, amikor e „hagyománytól” eltért. Viszonylag kevesebbet termelt ő is cukorrépából. A szalma- és takarmányfélékből a búzaszalma, az árpa- és zabszalma szerepelt az első helyen, középszinten a rozsszalma. Kisebb mennyiségben termesztettek lucernából és moharból. A holt leltárban ugyanazok a gazdasági felszerelések találhatók, néhány újabb eszközzel kibővítve, amelyek édesapja gazdálkodása idején is fellelhetők voltak.155 Mayer Oszkárt - ahogy édesapját is - az 1900-as évek elejétől a legnagyobb állattartók között tartották nyilván a környéken. Jelentős szarvasmarha-, ló-, sertés-, és baromfiállo­mánnyal rendelkezett. Szarvasmarha-tenyésztése 1906-ban, lótenyésztése 1916-ban volt a csúcsponton.156 Mayer Oszkár bátyjának, Árpádnak fia, Mayer Géza okleveles gazda, bőnyi lakos 1938. október 1-jétől „haszonkölcsönben” átvette a Mayer birtokot, illetve az ott lévő élő-, holt- és gabonaleltárban szereplő gazdasági felszereléseket, bár ezek továbbra is Mayer Oszkár tulajdonában maradtak. Mayer Géza kötelezettséget vállalt arra, hogy „...az ekként átvett... leltárt.. .az átvétel időpontjának megfelelő állagban és állapotban fogom fenntartani, úgyhogy az időközben bekövetkezett leltári hiányokat saját költségemen tartozom azonnal pótolni. - Ebben a tekintetben nagybátyám, Mayer Oszkár részére korlátlan ellenőrzési jo­got biztosítok.. .”157 Mayer Géza gazdálkodásával kapcsolatosan nagyon kevés dokumentum maradt fenn, többnyire csak kézírással készített adószámítások. A gazdasági dokumentumok között találhatók a bőnyi úrilak és a hozzátartozó gazdasági épületek építésével, felújításával, karbantartásával kapcsolatos iratok. Az úrilakot 1870 körül Hencz Tamás építtette.158 Az épület beton és aszfalt alapon állt, a sziléziai palatetőt lefolyó- csatornával látták el. Az úrilak hat szobája parkettázott volt, a fürdőszobát és a mellékhelyi­séget hajópadlóval, a konyhát márványlapokkal rakták le. Az ajtókat, ablakokat spalettákkal és vasrácsokkal látták el. Az épülethez tartozott egy nyitott és egy zárt veranda dupla két- számyas ablakokkal, eternit és sziléziai palával, beton- és téglapadlóval. Az úrilakban öt 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom