Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)

Tatai Zsuzsanna: A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában

cserépkályha, három vaskályha és egy rakott tűzhely biztosította a meleget. Vízvezeték-rend­szer működött a konyhában, a fürdőszobában és a mellékhelyiségben. Az épülethez tartozó mosókonyhát és cselédszobát 1897-ben építették téglából és vályogból. A két helyiséget csak részben szigetelték el egymástól, később a konyhába kenyérsütő kemencét létesítettek, köve­zetét márványlapokkal rakták le. A helyiségeket rakott tűzhellyel melegítették. A földszinten helyezték el az úgynevezett „melegházat”. A „Méhes” 1903-ban épült, később ezt deszka­padlóval látták el, majd ablakait spalettával, ajtóit vasráccsal védték.159 Pontos és részletes leírás készült az udvaron lévő gazdasági épületekről, az ökör-, a ló-, a tehén-, és a gulyaistál­lóról. Mindegyik istállót etetőkamrával látták el, a tehénistállóban pedig lécezett borjúkerí­tést készítettek.160 Részletes elemzés készült a baromfiólról, a kovácsműhelyről, a fészerről, a magtárról, a tengeriszárítóról, a kocsiszínről és a nyitott pajtáról. Ezeket az épületeket többnyire téglából építették, tetejüket cseréppel fedték, némelyiket később lepadlózták. Élet a Mayer-birtokon A gazdasági iratok között találjuk a bőnyi úrilakhoz tartozó cselédházak építésével, felújí­tásával, karbantartásával kapcsolatos iratokat is. Négyféle cselédházat különböztettek meg, felső-, középső-, nádfedeles- és új cselédházat.161 A „felső cselédházat” a gazdasági irodával és gazdatiszti lakással átlósan, téglaalapon építették 1902-ben. Később kerti oldalán eresz­57

Next

/
Oldalképek
Tartalom