Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Nagy Róbert: A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai. FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945
Nagy Róbert A Magyar Vagon - és Gépgyár Olaszországi kapcsolatai FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945 A Győrben meginduló FIAT licence repülőgép javítás és gyártás rövid politikai, gazdasági háttere Az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés politikai és gazdasági téren egyaránt tragikus csapást mért Magyarországra. A gazdasági visszaesést, az iparszerkezet összeomlását, a piacok jó részének elvesztését csak tetézte a hasonlóan súlyos gazdasági - és belpolitikai gondokkal küszködő szomszédos államok ellenséges magatartása, amely a magyar revíziós politika nyomán végigkísérte a két háború közötti időszak külpolitikai kapcsolatait. A részben Magyarország ellen megszerveződő kis-antant szoros gyűrűt vonva hazánk köré bizonyos mértékben gazdasági-, politikai elszigeteltséget okozott. Ebből a reménytelennek tűnő helyzetből, amit még a háborús jóvátételek és a mindenre kiterjedő pénzügyi válság tovább fokozott, Magyarország csak a 20-as évek közepe után mozdult ki a külföldi segítségen túl, a kedvező világgazdasági folyamatoknak és a Bethlen-kormány stabilizációs rendelkezéseinek köszönhetően. Az ipari termelés a 20-as évek végére érte csak el az 1913-as termelési szintet. A húzóágazatnak számító gépipar növekedése is igen lassú, évi átlag 1% körül mozgott, és még 1938- ban is csak 28%-kal haladta meg az 1913-as szintet. Az ipari növekedés üteme lényegesen elmaradt az európai átlagtól, s még szembetűnőbb az eltérés a fejlett ipari országok hasonló adataitól, ahol a fejlődés mértéke helyenként meghaladta az évenkénti 40%-ot.1 Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a termelés növekedése és az újabb dinamikus ágazatok: vegyipar, elektronikai ipar, alumíniumipar kiépülése ellenére sem csökkentette az ország ipari elmaradottságát, sőt elmondható, hogy a fejlett ipari államokkal szemben fennálló lemaradás csak tovább fokozódott. A külpolitikai és az ezzel együtt meglévő gazdasági elszigeteltségből, amelyekből a gazdaság fő problémáját okozó kedvezőtlen piaci viszonyok származtak, kevés kitörési pont kínálkozott. A magyar vezető politikai - és gazdasági körök hagyományosan jó nyugati kapcsolatai ehhez a feladathoz a gazdaság néhány szűk szféráján kívül nem voltak elegendőek. 1927-ben indult meg a közeledés Olaszország irányába, ahol Mussolini vezetésével folyamatosan erősödő állam és aktivizálódó külpolitika körvonalazódott. Az 1927-ben megkötött olasz-magyar barátsági szerződés és az ezzel együtt járó gazdasági lehetőségek sok reménnyel kecsegtettek, nemcsak a gazdaság, hanem a hadiipar és a magyar hadsereg újrafelfegyverzése terén is. A békeszerződésben szigorúan szabályozott és korlátozott hadsereg és haditechnika modernizálása, fejlesztése a kormánykörök revíziós politikájának megfelelően ekkoriban válhatott aktuálissá. A békeszerződés idevonatkozó diktátumainak ellenőrzése ugyan folyamatosan lazult, de a hadsereg növelése, illetve technikai fejlesztése továbbra is csak titokban folyhatott. A magyar gazdaság főbb szereplői közül többen a hazai hadiipar fejlesztésében látták a pangó gazdaság fellendülési lehetőségét. Ezek a gazdasági célok, melyek egy erős 107
