Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

XIII. Meszlényi Terézia — leveleinek tükrében

ápolt a fiait keresztvíz alá tartó Székács Józseffel (1809-1876)

391 és Pulszky Ferenccel (1814-1897),

392 az ismert szabadelvű politikussal. Mindketten kiemelkedő képviselői voltak a pest-budai evangélikus elitnek.

393 Teréz, ha kedvében kívánt járni Kossuthnak, nem zárkózhatott el — erős nagyravágyása, a társadalmi emelkedés vágya miatt nem is állhatott ez szándékában — a helyi evangélikusság jeles képviselőitől. Az evangélikus elit igazi közösséget alkotott, tagjainak a felekezeti csoportszolidaritás valódi biztonságot nyújtott. Az evangélikusok köztudottan kifejlett mi-tudattal bírtak, amely nagyban hozzájárult az egyes csoporttagok társadalmi előmeneteléhez és érvényesüléséhez.

394 Könnyen elképzelhető, hogy a magasabb és előkelőbb társadalmi körökbe vágyakozó Teréz maga is tudatosan kereste a kapcsolatot a pest-budai meghatározó ágostai elittel.

395 Talán e kapcsolattartás révén vélte egyengetni férje számára az érvényesülés útját. Az itt most leközölt levelek tanúsága szerint Teréz érdeklődése eléggé felszínesnek tűnik. Míg a nála nyolc évvel fiatalabb Auguszta egykorú leveleiben, úgy a kortárs magyar és külföldi szépirodalom, mint a színházi világ ismerete terén igen alapos jártasságról tett tanúbizonyságot, s a megyei táblabírói politizáláson túl az ország sorsa is őszintén érdekelte, addig ugyanezt Terézről nyugodt szívvel nem állíthatjuk. Szigorúan az itt közölt levelek alapján úgy látjuk, hogy a kultúra iránti vonzódása meg sem közelítette a barátnőjéét. Olvasmányélményeiről — ha voltak ilyenek —, mit sem tudhatunk meg. Megítélésünk szerint Teréz korántsem volt olyan „szellemi tulajdonok"

396 birtokában, mint amilyet korábbi méltatói feltételeztek róla. Az őt már leány korában is jól ismerő Tanárky Gyula Kossuthné irodalmi szépérzékét, általában tágabb értelemben vett esztétikai ízlését nem sokra becsülte.

397 Ezért megkockáztatjuk azt a talán merész391 Kossuth Lajos iratai, 1989. 667.1. 1. számú jegyzet. 392 Pálmány, 2002. 701-705. (Pulszky Ferenc életrajzát Urbán Aladár írta.) 393 László, 2004. 172. 394 László, 2004. 175. 393 Tanárky Gyula, aki Kossuth titkáraként az itáliai emigrációban Teréztől abban a ritka kitüntetésben részesült, hogy öt a család „egyetlen igaz hü barát"-jának nevezte, megemlíti, hogy Kossuthné igazán mélyen sohasem volt vallásos. Főként évekig tartó súlyos, gyógyíthatatlan, szörnyű szenvedésekkel járó, betegsége során, néha perlekedett is az Istennel. Azt is megtudhatjuk naplójából, hogy Terézia, aki lány korában római katolikus vallású volt, időközben (arra vonatkozólag nincsen adat, hogy mikor) áttért férje vallására. (MOL R 195 TGy: Napló. 17. kötet, 31. 1865. június 26.) 396 Egy névtelenségbe burkolózó szerző Kossuth feleségét dicsérve például nemcsak „ritka szépségét", de „szellemi tulajdonai"-t is fontosnak tartja kiemelni. Egy negyvennyolczas honfi: Kossuth Lajos élete és működése, 1802-1894. Bp., 1894. 54. 397 Tanárky epés megjegyzésére Kossuthné nem kellően kiművelt ,,aest[etikai] izlés"-ére vonatkozóan saját kedves olvasmányélménye szolgáltatott alkalmat. Egy alkalommal a Londonban kezdettől fogva Pulszkyék házában lakó, s ott nevelősködő naplóíró Walter Teréznek, Pulszky feleségének és Gusztáv fiának Jósika Miklós „Afrö/T'-ját olvasta fel. Naplójában azt olvashatjuk, hogy azt sokkal gyengébbnek találta, mint a korábban szintén elolvasott „Erdély aranykora"-t, Jókai regényét. Pulszkyék, akikkel megosztotta nézeteit, szintén többre tartották Jókait, mint Jósikát, kinek müvei az előkelő, székely primőr családból származó Pálffy János szigorú ítélete szerint meg sem feleltek a regényírás