Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XIII. Meszlényi Terézia — leveleinek tükrében
kívül hagynunk ugyanakkor azt a tényt sem, hogy a fiatalasszony férje lenézett családjának tagjaihoz különösebben nem vonzódott. A konzervatív beállítottságú politikusok közül — egyértelműen Auguszta kérdésére adott válaszul — egyedül if). Augusz Antalról (1807-1878) tesz említést. Az utalásnak azonban, a válaszból kikövetkeztetve, semmiféle politikai vonzata nincs az adott összefüggésben. Megismert levelei alapján úgy látszik, hogy a politikánál, s az abban „ható szemílek"-nél sokkal jobban érdekelték Terézt a korabeli pesti társasági élet közszájon forgó pletykái. Előszeretettel ír a „Pesti Világ színpadán elöl fordult" dolgokról. Csak olyan közös ismerősökről — eredetükre nézve jeles dunántúli családok leszármazottairól - szóló értesüléseit közli, akiket barátnője is ismer. A csinos, jóképű Gindly Rudolfról, aki a nők bálványa volt, s sok lány epekedett titokban utána, 389 például igen epésen emlékezik meg. Meglehet, korábban talán mindketten a férfi bámulói közé tartoztak. Figyelemre méltónak tartjuk a római katolikus Teréz kötődését az evangélikus Sztrokay családhoz. Mint Terézia egyik leveléből megtudhatjuk, 1840 nyarán szinte naponta meglátogatta őt a nála néhány évvel fiatalabb Sztrokay Lujza (1816-1866), Sztrokay Antal (1780-1850) jogtudós és akadémiai tag leánya. Nyilván tőle értesülhetett a családon belüli gyakori veszekedésekről is. Az evangélikus hitvallású Kossuth család már nem sokkal Pest-Budára érkezésekor szükségét érezhette, hogy bekapcsolódjon a pesti evangélikus társasélet vérkeringésébe. Mint tudjuk, a pest-budai evangélikus elit meghatározó szerepet játszott a reformkor társadalmi és kulturális életében, s a helyi lutheránus vezetőrétegnek nagy tekintélye és érdekérvényesítő képessége volt. 390 Köztudomású, hogy Kossuth az 1840-es évek első felében szoros kapcsolatot Kossuthot gyakori leveleivel, a tanítvány hónapokon keresztül még arra sem tudott időt szakítani, hogy válaszoljon mesterének üzeneteire. (Trócsányi, 1965. 447.) Trócsányihoz hasonlóan a magyar emigráció ügyét hűségesen szolgáló Tanárky Gyula is némi jellembéli hibát vél fölfedezni Kossuthnak Az egyenes lelkű és rendkívül tisztességes Tanárky Kossuth, illetve Pulszky titkáraként igen éles szemű megfigyelőnek bizonyult. Nem illethetjük tehát könnyedén a hálátlanság és az elfogultság vádjával, amikor kellő tisztelettel és feltétlen hűséggel bár, de finom kritikával illeti a „kormányzót" emberi gyarlóságáért. Nem Wesselényivel, hanem egy angol folyóirat szerkesztőjével kapcsolatos a titkár észrevétele, de úgy látszik, a köszönetről máskor is elfelejtkezett Kossuth, ha a „mór már megtette kötelességét": „Ez megint egy azon esetek közzül való, melyek azt mutatják, hogy az Öreg itt tán csupa jellemtunyaságból, a legkisebb személyes tekintet nélkül, hogy ne mondjam hálátlanul, tudja magát viselni azok erányában, akikről azt hiszi, hogy rájuk szüksége már nincs." A továbbiakban a naplóíró megjegyzi, hogy Pulszkyné, az emberek nagy részéhez hasonlóan, Kossuth e nagy hibáját kizárólag a „Mámi (Kossuthné) befolyásának tulajdonítja." Ezzel személy szerint ő is egyetért, hiszen „nagy részét a vétek súly[ájnak Mámi viseli, de bizon azért marad elég belőle még magának az Öregnek rovására is!" Tanárky Gyula naplója, 146. (1860. április 12.) 389 Slachta Etelka (1821-1876), a jómódú polgári családból származó, igen szép soproni úrileány is reménytelenül szerelmes volt belé, s hosszú ideig nem tudta elfelejteni. Erről most közzétett naplójából tudhatunk kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrileány naplója, 1840. márciusdecember. II. Közread. Katona Csaba. Győr, 2005. 39., 44., 73., 130. 390 László Ferenc: Evangélikus társasélet a reformkori Pest-Budán. Budapesti Negyed, 2004. Tél. 46. szám. 165- 172.
