Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XIII. Meszlényi Terézia — leveleinek tükrében
állapításra juthatunk, ha a „böcsületes cselédek" felfogadásával kapcsolatos nézeteit olvassuk. Különösen annak tudatában, hogy — miként Tanárky Gyulától tudjuk — mindenkor legalább két cselédet tartottak Kossuthék a háztartásukban. 375 Végül az újdonság erejével hathat a történeti kutatás számára Teréz levelének azon kitétele, amelyben — mintegy mellékesen — megemlíti, hogy az esküvő után 8 szobát vettek bérbe az ún. László-házban. Ebben az esetben sem tudjuk fölmenteni Terézt a kivagyiság, az urizáló nagyzolás vádja alól, hiszen 8 szoba igen soknak tűnik még oly sikeres ügyvéd és hírlapíró számára is, mint amilyen Kossuth volt. Teréz azonban, nyilván férje helyett is, kigondolta és keresztülvitte, hogy megnövekedett tekintélyű és immár jól is kereső urának, s főleg neki magának, mindenképpen kijár a nyolcszobányi élettér. Imádata tárgyához, Kossuthhoz fűződő forró szerelmi ragaszkodásához képest a Kossuth család többi tagjához való viszonya meglehetősen hideg és távolságtartó. Most föllelt levelei is tanúsítják, hogy a kritikus köznemesi visszaemlékezők nem túloztak, amikor gőgösnek találták Terézt. Hitelesnek tűnik egy névtelen munka állítása is, mely szerint Kossuthné csak színleg volt liberális, valójában szíve mélyén nagyon is arisztokrata hajlamú. 376 Mi is úgy látjuk, hogy a tekintélyes birtokos nemesi családból származó Teréz lenézte a birtoktalan Kossuth családot. Láthatóan terhére volt a kisnemesi família meghitt, bensőséges légköre. Nem csoda, hogy a családra rajongó tisztelettel tekintő kisnemesi kör az oda bekerülő fiatalasszonyt — jogosan — fennhéjázónak ítélte, olyannak, aki nem közülük való, s náluk többre vágyik. 377 Teréz ugyanis görcsösen féltette újdonsült férjét, még saját családjától is. Úgy érezte, ha már sikerült megszereznie, teljesen ki is sajátíthatja magának. Kossuth azonban ragaszkodott édesanyjához és húgaihoz. A levelek szerint különösen Kossuth anyjával, „e szívjósággal, magas értelemmel s nagy szellemmel megáldott nővel" szemben 378 viseltetik ellenséges érzülettel Terézia. Öt, igen tiszteletlenül, egyszerűen csak „öreg Asszon"-nak titulálja. 379 Az egyik levélből kiderül: különösen az bosszantja, hogy az anya egyetlen fiát, szeme fényét, a család reménységét túlságosan imádja. Teréz ugyanis senkivel nem kíván osztozni Kossuthon. Őszinteségéért és éppen öccséhez való viszonylag csekélyebb kötődéséért talán egyedül Kossuth Emíliához, Zsulavszky Zsigmondnéhoz vonzódik némiképp, de csakis azért, mert ő vetélytársként nem jöhet szóba. 3/3 Vö. 77.1. 351. jegyzetével. 376 Kosáry, 2002. 199. 377 Uo. 378 Madarász, 1883. 91. Idézi Kosáry, 2002. 199. 379 Anyósával szembeni lekezelően rideg és elutasító magatartása az évtizedek múlásával sem enyhült. Az önfeláldozó barát, a Kossuth (és Pulszky) család emigráció-béli krónikása, noha Kossuthhoz mély tisztelettel és feltétlen hűséggel ragaszkodott, a naplójegyzeteiben „Mamf-nak nevezett Terézről meglehetősen kevés jót tud mondani. Följegyzi például, hogy amikor Londonba megérkezett Brüsszelből „öreg Kossuthné haldoklásának híre", a kormányzó mélyen megilletődött, „Therez ellenben mint a jégcsap". (MOL R 195 Id. 2. tétel. TGy: Napló. 3. kötet, 1852. nov. 27. )
