Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XII. Terézia megítélése a kortársak körében
nemzedék tagjai oly sokszor leírtak egykori barátnőjéről. Visszaidéződnek azok a rossz tulajdonságok, amelyek annyira visszataszítóak voltak környezete és a politikai közélet Kossuthtal kapcsolatot tartó szereplői számára egyaránt. „Mámi (Kossuthné) pedig a' megcsontosodott gőg és egoismus és józan ítéletet várni töle nehéz dolog volna. Bizony egykori barátnédról el kell közöttünk mondani, hog) 7 az a' bizonyos ostoba Kisfaludy gög 351 melyet a fiatalabb évekből jól ismersz édesem, és az a' csak magát ismerő zsugori egoismus — sok ellenséges indulatot szerzett nem csak ö neki magának (ez hagyán volna, ha magának szerzi) hanem azon magánál sokkal jobb felének is a' kihez sorsa köti...Nincs is a világon más barátja Theréznek Pulszkyakon kivül és ha — nem volna kérdés, hogy még ezek is azok volnának-e? 352 De példás családanyai hírnevét is erősen megkérdőjelezi az a lelketlen bánásmód, ahogyan — szintén Tanárky szerint — leányával, a fiatalon meghalt Vilmával bánik. „Leánya otthon van nála - számol be húgának a Kossuth családban történtekről — ... és ezen hideg, merev, szívtelen anya mellett féltem szegényt, hogy utóbb is szerencsétlen lesz." 353 A már idézett másik levelében pedig szintén aggódik Vilmáért. „Szegény Vilmát annyit guggoltatja otthon — írja —, hogy már egészen elsárgul és elbetegeskedik." 354 Az egyetlen Vachottné kivételével, aki — úgy látszik - valamiért rokonszenves volt Teréznek, szinte nem is kapott valamirevaló elismerést Kossuth felesége a kortársak részéről. Vachottné Csapó Mária iránt azonban erős vonzalmat táplált, s bárhol találkoztak, őt minden alkalommal kitüntető örömmel fogadta. 1849-ben, Debrecenben gyakran találkozott vele. 355 Vachottné - talán cserébe a megkülönböztető bizalomért —, viszont minden Kossuth Lajosné ellen fölhozott vádpontban védelmére kelt az asszonynak. Azonban e fontos, sok tekintetben megkerülhetetlen visszaemlékezés írója - miként erre már fényt derítettünk - nem mindig bizonyult tévedhetetlennek. Határozottan állította, Kossuthnét félreismerték azok a politikusok, akik őt gőgösnek ítélték. 356 Látszólagos büszkeségét pedig azzal magyarázta, hogy barátnője csupán férje Meszlényi Terézia anyja, Kisfaludy Erzsébet (1782-1839) Kisfaludy-lány volt. Igen keveset tudunk róla. Kivagyiságáról szemléletesen beszél egy rövidke levélrészlet, amely egyben Teréz kérkedéséröl is óhatatlanul tanúskodik. A levelet Tanárky Gyula írta édesanyjának Londonból. „Nagy Muciék már most leánykájokat is Parisba adák nevelésbe...Muci már most csak egy cselédet tart, mint mondja először életében - (boldogult anyja azt mondta volna „Mein Lebenben":)..." (MOL R 195 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levelei anyjához. London, 1858. november 18.) Atyja, Kisfaludy Zsigmond (*?-f 1829), anyja pedig Schönberger Julianna. A Kisfaludyak a híres Csák-nemzetségtől eredeztették magukat. 352 MOL R 195 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levele Auguszta húgához. London, 1858. május 7. 353 MOL R 195 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levele Auguszta húgához. London, 1858. április 20. 4 MOL R 195 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levele Auguszta húgához. London, 1858. május 7. Vilma végül is 1862 áprilisában halt meg. 355 Fazekas, 2004.71. 356 A gőgösség vádja alól igyekszik fölmenteni Teréziát emlékirataiban Pulszkyné Walter Teréz is. Szerinte Kos-suth feleségének szembetegsége miatt volt olyan „metszően gőgös" a tekintete. (Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai. S. a. r. Egyed Ilona. Bp., 1986. 332.) Teréz rossz szemeiről
