Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XII. Terézia megítélése a kortársak körében
dicsőségét tartotta fontosnak. Arra a bírálói részéről gyakorta fölhozott panaszra, miszerint elhanyagolta ismerőseit, s rokonaival sem volt a legfelhőtlenebb a kapcsolata, lényegében nem volt ellenvetése. Jogosnak érezte e tekintetben a Meszlényi Teréziát ért kritikát, de ugyanakkor kiemelte, hogy a haza iránti (egykorú szóval: honleányi), női és anyai kötelességeit annál inkább teljesítette. Vachottnétól származik az a Kossuthnét támadó, vádaskodó kortársi visszaemlékezők ellenében gyakran fölhozott mondat, miszerint az emigrációban élő kormányzó-elnök hajdani felesége „a leghűbb, a legszeretőbb, a legönfeláldozóbb feleség és anya volt". 357 Kiemelte, milyen nagy gondot fordított gyermekei tanulására. 358 Ha pedig valamelyik gyermeke, vagy a férje megbetegedett, önzetlenül áldozta fel éjszakáit, s virrasztott felettük az egyébként sápadt, gyakran betegeskedő asszony. Részletesen ábrázolta hajdani barátnője puritán természetét, egyszerű öltözködését, s férje iránti odaadó gyengédségét és ragaszkodását, rajongó szeretetét, a családdal szembeni kötelességtudatát. 359 Ez utóbbi állítással nemigen lehet vitába szállni. Férje iránt táplált mély érzéseit, görcsös, már-már szinte beteges ragaszkodását hozzá, és szűkebb családja, szerettei irányában tanúsított felelősségérzetét a mai magyar történetírás sem vitatja. 360 Viszonylag tárgyilagosan, a rideg valóságot csak némileg megszépítve, ám azért még így is eléggé idealizálva festi le Teréz külsejét Vachottné. „Szép, finom vonásairól" ír, s arcának meglepő sápadtságáról, amely egész lényének beteges külsőt kölcsönzött. Nem tesz említést viszont az arcán lévő, elég jellegzetes szemölcsről. 361 Céloz törékeny, gyönge testalkatára, amely mintegy előlegezte későbbi, gyakori betegeskedését. Összegezve a rokon emlékirat-írónő Meszlényi Terézröl megrajzolt képét: Vachott Sándorné minden vonatkozásban Kossuthhoz illő társnak látta és láttatta a nagy magyar politikus egykori feleségét. A kormányzó-elnök hitveseként elhangzott véleményeiről és különböző megnyilvánulásairól is elismeréssel emlékezett meg. Említettük már fentebb, hogy Kossuth milyen kitűnő férj volt. Idéztük a család viszonyait közelről szemlélő Tanárky Gyula értetlenkedő és kissé epés kérdésföltevését ifjúkori barátnője is említést tesz egyik, unokabátyjához írt levelében. (T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 56.) 357 Vachottné, 1887. I. 75. 358 A kívülállóként megfelelő rálátással bíró, a Kossuth család belső életét szemlélő Tanárky Gyula kemény kritikával illette Kossuthék tanítási módszereit: ,,A' fiukat meg agyon tanultatják a' szó tellyes értelmében; Lajos (Tivadar) csak pár nap alatt töltötte be 14^ [!] esztendejét, és már ő is az egyetemen van; pedig azon classisban a' miben bátyja (Ferenc) ; t. i. : felső mathesisi osztályban. Mi nem helyeseljük ezt a par force (erőszakkal történő) tanítást, és mindég mondjuk és óvjuk az öregeket tőle. Nincs az ilyenen áldás!- De hiába, az öreg maga azt képzeli, hogy ő úgy se soká él, és szeretné fiait még éltében kenyérben látni." MOL R 195 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levele Auguszta húgához. London, 1858. május 7. 359 Vachottné, 1887.1. 76. 360 Fazekas, 2004. 72.; Hermann, 2002. 23. 361 Egy 1849. február 2-án kelt, báró Ludwig Weiden osztrák altábornagy által a porosz rendőrség számára készített, külsejét részletesen bemutató leírás említi. (H. K. G: A vőlegény: Kossuth Lajos. Magyar Nemzet, 1986. január 20.)
