Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

XI. Egy történelmi találkozás titkolt háttere

hogy könyveket küldött börtönébe.

316 Még a szerelmesek parádi találkozásáról szóló híresztelések is megerősítésre szorulnak. Csak a „beavatottak" tudhatták a teljes igazságot, ezért találták ki és terjesztették el a megismerkedés romantikus meséjét.

317 Vachottné magyarázatát viszont, hogy tudniillik Kossuth későbbi neje az öreg Kossuthné által bérelt lakásban, vele egy háztartásban élt,

318 Teréz levelei nyomán, bizonyítottnak véljük és elfogadjuk. Tanárky Auguszta, aki üde fiatalsága és természetes bája révén először megtetszett Kossuthnak, csak egy csata nyertese volt. Meszlényi Terézia lett a végső győztes, aki kitartásával és nagy szívével, akaraterejével a szó szoros értelmében „megszerezte magának" a magyar történelem egyik legnagyobb hatású politikusát.

319 A házasság is elsősorban az ő határozott kérésére köttetett meg, amelyet ügyesen alkalmazott női fortélyok segítségével valószínűleg siettethetett a szerelmes nő.

320 Találóan jegyzi meg egyik életrajzírója, de alighanem rátapintott a lényegre, hogy az egybekelést legutoljára maga az „áldozat", Kossuth határozhatta el.

321 Jl6 Vö. Kossuth Lajos iratai, 645. old. 6. jegyzetében írottakkal. 317 Hogy valami furcsa, már szinte természetellenes dolog rejlik a háttérben, aminek Teréz a főszereplője, arra már fentebb idézett levelében is céloz Auguszta, amikor ezeket írja barátnőjéről: „Mindegy az a ' világ mit hissz s' gondol felöle." (T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 56.) 318 Vachottné, 1887. I. 131. 3iy „Kemény akaraterejét" és „hősi kitartását" emelte ki a népi író Féja Géza is, Kossuthról írott népszerű, irodalmi igényű életrajzában. (Féja Géza: Kossuth Lajos. Bp., 1982. 49.) 320 Hasonló megállapításra jutott Kossuth húgáról írott könyvében Kertész Erzsébet is, anélkül, hogy akár egyetlen egy forrását is megjelölte volna. Csak a népszerű életrajzi regény elején, együttesen mond köszönetet Cseres Tibor írónak, Fekete Sándor irodalomtörténésznek és a Kossuth reformkori tevékenységéről nagyrészt ma is időtálló monográfiát publikáló Kosáry Domokosnak, illetve az Országos Levéltár munkatársainak, a neki nyújtott szakmai segítségért. Könyvének kedvelt hősnőjével, Kossuth Zsuzsannával teljesen azonosulva, Terézröl szinte minden rosszat el tud képzelni. Szerinte ugyanis már az eljegyzés gondolata is Teréztől eredt. Odaadó, figyelmes hallgatásával, Kossuth nézeteinek lelkes visszatükrözésével - legalábbis Kertész föltételezése szerint - sikerült is lépre csalnia a férfit. Kossuth végül beadta a derekát, s megkérte a kezét. (Kertész, 1983. 37.) 321 Kerékgyártó János: Kossuth Lajos. Bp., 1947. 73.