Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

XII. Terézia megítélése a kortársak körében

XII. Terézia megítélése a kortársak körében Szembetűnő a látszólagos vérmérséklet-béli kettősség a közélet, illetve a magánélet vonatkozásában Kossuthnak A politikai életben heves ellenzéki, lánglelkű hazafi, aki varázslatos, magával ragadó szónoklataival nemcsak saját népét rázta föl, hozta tűzbe és készítette föl a nemzet függetlenségéért vívott küzdelemre,

322 de emigráns kormányzóként a nyugati demokráciák szabadságszerető népeit is képes volt elkápráztatni, és magával ragadni, a nők megítélésében és általában szerelmi téren tapasztalatlan és igénytelen volt.

323 Bár többen féltették a Meszlényi Terézzel megkötendő házasságtól, ismervén a kiválasztott hölgy rossz hajlamait, a nők ismerete terén kevés tapasztalattal bíró, ezért némi önbizalomhiánnyal küszködő és kissé esetlennek, szorongónak tűnő Kossuth még büszkeséget is érzett, hogy akadt eg}' bátor nő, aki hajlandó hozzákötni sorsát.

324 Úgy tűnik, nem volt egészen tisztában értékeivel. Pedig feltűnően jó megjelenésű, meleg hangú férfi volt, aki kellemes benyomást tett a hölgyekre. Miként ezt az éles szemű megfigyelő, Tanárky Gyula is megjegyezte „nem egy kérdi még itt és külföldön is: hogyan tehetett egy ilyen asszony egy ilyen férjre szert?"

325 A nőben, alapjában véve mindig a feleséget és a családanyát, sohasem a szeretőt kereste. Lehetett a tett mezején, a politikai küzdőtéren bármilyen szenvedélyes, izzó és harcias, a férfi és nő viszonyában, Kerékgyártó remek meglátása szerint „egyszerű volt, békés és derekas". Kitűnő férj és példás családapa vált belőle,

326 aki figyelmes és gyöngéd 322 A békepárti Pálffy János szerint az 1848-as forradalmat a „zajló vérű" Kossuth egyes-egyedül Kossuth idézte elő, s neki volt köszönhető, hogy „sikerült belevinni a nemzetet forradalomba". (Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Kolozsvár, [1939.] 255., 257.) Kossuthnak a politikai küzdőtéren megnyilvánuló állítólagos forró fej üségét is erős kritikával kell azonban illetnünk, hiszen a politikus „leghívebb emberei" közé tartozó, vele keresztkomaságba is kerülő László Károly (1815-1894) mérnök, aki 1850-52 között, főként az Egyesült Államokban, titkára is volt, Kossuthot „szelíd, csendes, higgadt véralkatúnak" ismerte. Ács Tivadar: Magyar úttörők az újvilágban. László Károly 185067. évi naplójegyzetei a Kossuth-emigráció amerikai életéből. Bp., 1942. 4. 323 Kerékgyártó, 1947. 73. 324 Amikor 1840. november 27-én Szemere Miklóshoz írt levelében először ad hírt nősülési szándékáról, többek között a következőket írja: „...Kimondjam-e? Miért ne, házasodom...Kérlek, kívánj nekem szerencsét e lépéshez, melly engem egy hőn szeretett nő karjain boldoggá teend,...mert nincs ember, ki a családi viszonyt gyöngédebb érzettel tekintse, mint én tekintem...Akarod tudni, ki az a bátor hölgy, ki nem retteg sorsát az enyémhez csatolni? Ez tulajdonkép mindegy, de ha épen akarod tudni, megmondom, jegyesem neve: Meszlényi Teréz. (Kossuth Lajos iratai, 661.) 325 MOL R 195 Tanárky Gyula iratai. 2. d. 8. tétel. Tanárky Gyula levelei Auguszta húgához. London, 1858. május 7.