Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

4. Pest, 1841. április 5. Meszlényi Terézia Tanárky Augusztához a pesti Szegénygyermek-kórház javára rendezett zenés irodalmi estről

szon 490 voltam. Nagyon szeretem, hogy odébb vitte. 491 Most pedig mindig az uj szállásommol 492 vesződöm, mert már [az] üres szobákat festetem. Igaz, szíp lesz, de mégis szeretním, ha ki nem vettük volna; együtt lakni nem igen szeretek vélek, ámbár csak egy háznál, mert égiszen külön lesz válaszva a szállás. Nekünk 8 és azoknak 6 szoba. Kedves Mucim, én most oly igen boldog volník, mert Lajosom naponkínt jobban ösmerve, ő oly rendkívüli kedves líny, hogy nincs hozzá fogható, és töle oly igen [nagy] szeretet, mi ehhöz fogható bol­dogság, nincs a földön. És meg is van, ami ezen boldog órákat meg keseríti, az, hogy a Sors végre még is csak kérésztől viszi, aminek én Korán árvaságra jutott, édesanyját a nagy kolerajárványban vesztette el. majd néhány hónappal később édesapja is meghalt. Kornélia sok hányódás után végül az 1830-as évek végén nagynénje, Kossuthné házában talált otthonra. Kossuthék ekkor a Fürdő utca (ma: József Attila utca) 3. szám alatti László-ház 2. emeletén laktak, ahol az ún. Kávéforrás volt. Vachott Sándorné szerint (i. m. I. 131.) Kossuth édesanyja, fiának bebörtönzése után vállalkozás­ba fogott, hogy a kereset nélkül maradt családról gondoskodjon, s a Kossuth-lányokat eltarthassa. Az árván maradt Kornélia - Meszlényi Teréziával és más nemes lányokkal együtt - így került Kossuthné házába, az árva nemes kisasszonyok otthonába. Vachott Kornélia ekkor kötött szoros barátságot Kossuth Zsuzsával, a későbbi Meszlényinével és Kossuth Lajossal. Erdélyivel 1838 nyarán ismerkedett meg, testvérei társaságában. 1840 no­vemberében eljegyezték egymást. Az esküvőt 1841. március 24-én tartották meg. Székács József adta össze őket, a násznagy pedig Kossuth Lajos volt. (Erdélyi János levelezése I. S. a. r. T. Erdélyi Ilona Bp., 1960. 387.) A hono­ráciorrá emelkedett kaposi parasztfiú és a nemes kisasszony esküvője a kor jelentős társadalmi eseménye (T. Erdélyi Ilona: Erdélyi János. Bp., 1981. 31-32.), Tanárky Auguszta is beszámol erről unokabátyjának, T. Gedeon­nak. (T-ir. XXV. TG-hoz írott levelek 56. Szemere, 1841. március 5.) 490 nyoszolyóasszony - a házasságkötés szokáskörének fő női tisztségviselője. Idősebb asszony, rendszerint a násznagy felesége, ill. a menyasszony nőrokona. Az elnevezés a nászolóasszony szóból ered. Feladata a meny­asszonyt őrizni, kísérni, a menyasszonyfektetésnél segédkezni, a kontyolást elvégezni. (Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk.: Ortutay Gyula. IV. Bp., 1981. 70-71.) Kornélia korai árvasága miatt édesanyja halála óta idegenek házában volt kénytelen élni. Míg fivéreit a gyer­mekek gyámja, Hercsuth Lajos Eperjesen, Szontagh Samu házában helyezte el, ahol a híres kollégiumban taníttatta őket tovább, addig Nelli sok viszontagság után került Kossuth Lászlóné házába. Kossuth Lajos, illetve a Kossuth­család több helyen is lakott. így 1836 szeptemberétől a Fürdő utcában, majd a József-piac 166. szám alatt, özv. Szapáryné házában. Később a Salvator házban, az Aranyszita utca és a Dohány utca sarkán, ahonnan az 1838-as árvíztől való félelmükben Maglódra költöztek. A család ez év októberében költözött Alsódabasra. A két idősebb Kossuth lány már korábban férjhez ment, legvégül a szép Lujza hagyta ott a szülői házat. Kornélia mindvégig a családdal maradt, bár időnként Gyöngyösön is lakott. Vőlegénye, Erdélyi János is többször változtatott szállást. 1840 decemberében Vachott Kornéliának írt levelében szemléletesen bemutatja Úri utca 48. szám alatti, egyszobás lakását. Nem sokkal később, 1841. január 17-i, Szemere Miklósnak küldött levelében pontosan megadja a budai várban lévő kis lakás címét. Az ifjú pár a házasság után a Budán lévő Krisztina-városba költözött, ide vitte tehát Erdélyi ifjú feleségét. De májustól már Buda másik szegletéből, a Városmajor mellett lévő nyári szállásról keltezte levelét, ahová Szent György napján (ápr. 24.) költöztek. (Erdélyi János levelezése I. 142., 158-159., 163.) 4 2 Az ifjú házasok a Szép utca 3. szám alatti ún. László-házba költöztek. Eddigi ismereteink szerint Kossuthék a házban három szobát béreltek. (Fónagy Zoltán: Évek és napok Pest-Budán. Napút, 2002. szeptember - IV. évf. 7. 64.; Fazekas, 2004. 85.) A korábbi magyar történetírás e tételét ezek szerint felül kell vizsgálni. A lakásban volt Kossuth ügyvédi irodája is, szomszédságában, a Hatvani [ma: Kossuth Lajos] utca és a Szép utca sarkán álló Horváth-házban pedig a Pesti Hírlap szerkesztősége, a kiadóhivatal és a nyomda. A ház tulajdonosa a lelkes Kossuth-rajongó, ekkor már özvegy László Ferencné, született Szüts Jozefa. Amikor lapszerkesztői jövedelméből erre lehetősége nyílott, 1842 tavaszán a Pest vármegyei Tinnyén kisebb birtokot és házat vásárolt. (Fónagy, 2003. 174.) Vidéki kúriájából 1846-ban költözött vissza a városba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom