Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
4. Pest, 1841. április 5. Meszlényi Terézia Tanárky Augusztához a pesti Szegénygyermek-kórház javára rendezett zenés irodalmi estről
Pest, 1841. április 5. Meszlényi Terézia Tanárky Augusztához a pesti Szegénygyermek-kórház javára rendezett zenés irodalmi estről, Erdélyi János és Vachott Kornélia házasságkötéséről, személyes boldogságáról, valamint Meszlényi Lajos ígéretéről. Pest, [1841.] tavaszhó (április) 5. Kedves lelkem Gusztám! Ugyé haragszol? egyetlen Mucim, hogy ríg irtam, de hiddel, nem hanyagság [volt az oka]. Nincs nap, hogy kedves Lajos[o]mmal ne beszílnínk rólad. Ő tudja, hogy ez nekem igen kedves tárgy. De csak ővele, mert a többi előtt nem birom rá magam csak neved is említeni. Kedves jószágom, annyi írdekes irni valóm volna, hogy szinte nem tudom, hol kezdjem, azírt is inkább fog levelem egy naplóhoz, mind levelhöz hasonlitni. Hal[1] ad hát a Pesti Világ színpadán elöl fordult dolgokat. Tegnap estve egy igen pompás estvélben voltunk, mit a Gyermekkórházra adtak 479 a nagy Redout Terembe, 480 hol több 479 Dr. Schöpf-Mérei Ágoston (1804-1858) gyermekgyógyász, egyetemi tanár 1839-ben hozta létre a Pesti Szegénygyermek-kórházi Egyletet, s még abban az évben a józsefvárosi Ötpacsirta (ma: Puskin) utcában 12 ággyal megnyitotta a pesti szegénygyermek-kórházat, amelyben már az első évben 245 gyermeket gyógyítottak. A gyermekkórház 1845-ben az Ősz utcába (ma Szentkirályi utca) költözött. A Frankenburg Adolf által a gyermekkórház javára rendezett virágvasárnapi zenés-irodalmi estélyről mind a Kossuth által szerkesztett szabadelvű Pesti Hírlap, mind a Széchenyi befolyása alatt álló Jelenkor tudósított. (Budapest története III. Szerk. Kosáry, 418.; az egykorú tudósításokra; Pesti Hírlap, 1841. április 3. 27. szám, 218., Jelenkor, 1841. ápr. 3., 27. szám, 105.; Frankenburg Adolf visszaemlékezése: Emlékiratok. II. Bp., 1868. 86-91. ) 48,1 Redoutnak vagy Redutnak hívták Európa-szerte a városi vigadóépületeket. Pesten már 1802-ben fölmerült egy színház- és vele egy telken egy báli- és koncertpalota építésének igénye. A mai Vörösmarty téren Johann Aman bécsi udvari építész tervei alapján 1808 és 1812 között klasszicista stílusban föl is épült a Városi Színház (a későbbi Német Színház), s ezzel együtt kellett volna fölépülnie a pesti Redoutnak, hátát a színház hátának vetve, homlokzatával pedig a Duna-partra nézve. 1808 tavaszán mind a két épület alapozása megkezdődött ugyan, de a pénzhiány miatt a városi mulatóháznak csak az alapjai készültek el 1812-re. A Redout első terveit még a színházat is megtervező Aman készítette el, de évekkel később, 1816-ban a színházépületet kiegészítő Vigadó terveinek átdolgozására már Pollack Mihály kapott megbízatást a Szépítési Bizottmánytól, József nádor támogatása mellett. A város mulatóházát 1818-ban Pollack tervei alapján kezdték építeni, és végül 1832-ben készült el az új Dunaparti palota. A szimmetrikus, szép harmóniája klasszicista épület közepéből árkádlábakon álló erkély ugrott ki, s ezen hat karcsú ión oszlop sorakozott, fölöttük pedig timpanonos tető volt. Az emeleten három jelentős nagyságú termet lehetett megcsodálni: a középső nagy báltermet, a jobboldali kis báltermet, balra pedig a cukrászdát. A nagytermet elefáncsont-sárga márvány borította, a cukrászdának ezüstszürke, a kisteremnek pedig zöld és arany burkolata volt. Mindegyik terem igen tágas, több emelet belmagasságú volt. A báltermekben hatalmas, Bécsben
