Sáry István: Kossuth Lajos és Győr - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 10/2002 (Győr, 2002)

Kossuth Lajos és Győr 1841 -1894

zatukban kijelentették, hogy nem zárkózhatnak el s szívük sugallata szerint cselekszenek a többi törvényhatósághoz hasonlóan. A Kossuth-kultusz hullámai a törvény életbeléptetését közvetlen megelőzően csaptak fel újra. yőrött 1888-ban Zechmeister Károlyt választják a város váltás következik be a város társadalmi-gazdasági életében. Hivatalba lépésével szinte egyidőben választja a város törvényhatósági bizottsága Kossuth Lajost közlelkesedéssel a város díszpolgárává „tekintettel nagy hazánkfia fényes múltjára és mindazon érdemeire, amelyeket hazánk önállósága és függetlensége alapjának letétele körül szerzett." Zechmeister Károly a díszpolgári oklevél mellé Magyarország Kormányzójához címezve egy levelet is mellékelt, melyben vázolva a reformküzdelmeket, kiemelte Kossuth szerepét, „aki lángoló hazaszeretettel és veszélyt nem ismerő bátorsággal szállott síkra a legszentebb emberi jogok védelmére, helyet kérve az alkotmány sáncai között a nép milliói számára, szent meggyőződése lévén, hogy csak az a nemzet lehet igazán erős, melynek fiait a közszabadság érzete lelkesíti... A nemzet kegyelete odahelyezte őt történelmünk kimagasló alakjai mellé, hogy mint világító fáklyája a szabadságnak a következő emberiségnek ösvényét bevilágítsa." A díszpolgári oklevelet Kozma Imre tanácsos és Mayer Károly törvényhatósági bizottsági tag adták át személyesen Turinban. Ezernyolcszáznyolcvannyolc, augusztus 24-én Zechmeister Károly polgármester már a város díszpolgáraként köszöntötte névnapján Kossuth Lajost. Egy év múlva elérkezett a kihonosítási törvény életbelépésének ideje. Ez év november 17-én a Győri Függetlenségi és 48-as párt hívei határozatban kérték a törvénynek Kossuth személyét illető módosítását. Javaslatuknak az országgyűlés elé terjesztésére Herman Ottót kérték fel. A kormánypárti Győri Közlöny helytelenítette a törvény megváltoztatását, de valamilyen kiutat keresett a megoldáshoz. Győr város törvényhatósági bizottsága a díszpolgárrá választási határozatok elfogadását Kossuth magyar állampolgársága megtartásának minősítette. A kihonosítási törvény módosítására nem került sor s 1889-ben Kossuth Lajos elvesztette magyar állampolgárságát. Hazájának e lelketlen eljárása rövidítette az emigrációban sok keserűséget megért agg politikus életét. kezdetével korszak-