Sáry István: Kossuth Lajos és Győr - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 10/2002 (Győr, 2002)
Kossuth Lajos és Győr 1841 -1894
E zernyolcszázkilencvenkettő, szeptember 18-án a Győri Függetlenségi és 48-as Párt az utolsó, talán 1848-hoz hasonló tömegmegmozdulást szervezett a 90. születésnapon Kossuth köszöntésére. A Széchenyi téren megtartott népgyűlésen becslések szerint 4-5000 ember vett részt. A nemzetiszínű drapériával borított dísztribün négy sarka mellett a 48-as honvédek sorakoztak fel régi egyenruhájukban. Az iparos ifjúság dalárdája a Szózattal nyitotta meg az ünnepélyt, majd Krisztinkovich Ede méltatta Kossuthnak a nemzet szabadsága, jóléte, függetlensége védelme érdekében végzett kiemelkedő munkáját. A népgyűlés hatalmas ovációval fogadta a Kossuth számára megfogalmazott üdvözlő táviratot, s az újvárosi Fő utcának Kossuth Lajos utcára változtatására vonatkozó előterjesztését. A jókívánságokhoz a városi tanács is csatlakozott, majd 1892. december 6-án az újvárosi Fő utcát a nagy hazafi emlékére Kossuth Lajos utcára változtatta. Ezernyolszázkilencvennégy márciusában szomorú hírek érkeztek az országba Kossuth Lajos állapotáról, majd március 20-án az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc kimagasló alakjának szíve megszűnt dobogni. A győri sajtó másnap rendkívüli számban közölte a hírt, s a város rövid időn belül gyászba öltözött. A Győri Függetlenségi és 48as Párt március 22-re, népgyűlésre hívta a város lakosságát, melyen 1500-2000 ember jelent meg. A népgyűlés határozatban követelte Kossuth hamvainak hazahozatalát, a temetés ideje alatt munka- és tanítási szüntet, Kossuth érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítését, városi küldöttség részvételét a temetésen, Kossuth életnagyságú arcképének a közgyűlési terem számára történő megfestését, a törvényhatósági bizottság részéről felirat intézését a kormányhoz és az országgyűléshez a nagy hazafi érdemeinek törvénybe iktatása érdekében, a nemzet költségén való eltemettetését a Gellért-hegy magaslatán, s föléje méltó mauzóleum létesítését. Győr város közgyűlés a javaslatok figyelembe vételével elhatározta, hogy jegyzőkönyvben örökíti meg Kossuth emlékét, küldöttséggel vesz részt a temetésen, intézkedik a kegyelet előkészítéséről, s megfesteti Kossuth arcképét.