Sáry István: Kossuth Lajos és Győr - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 10/2002 (Győr, 2002)

Kossuth Lajos és Győr 1841 -1894

z 1867-es kiegyezés után Győr megyében és Győr várósában kezdetben még főleg 48-asokból álló tisztikar és bizottmány kezébe került a hatalom. Ezek a testületek kijelentették, hogy az 1848-as törvények alapján végzik a munkájukat. Győr megye bizottmánya a megyeház nagytermében méltó emléket kíván állítani a szabadságharcban elesett honvédeknek. Rokonszenvét fejezte ki a Kossuthot bizottmányi taggá választó Heves és Külső Szolnok megyének. Haladó intézkedéseket hoztak a közoktatásügyi reform megvalósítása érdekében. Sajnos, a baloldali vezetés nagyon rövid ideig tartott. Az új választási törvény alapján kormányhű személyek kerültek hatalomra, akik elfogadták a az ország további sorsát illetően. A 48-as eszmék, a függetlenség kérdése teljesen társadalmi útra terelődött, s csak a nehéz körülmények között élő lakosság, valamint a baloldali elemeket tömörítő 48-as és Függetlenségi Párt volt Kossuth politikájának egyedüli hazai hirdetője. Ez utóbbi Győrött igen jelentés tömegbefolyással rendelkezett, annyi ereje azonban nem volt, hogy megszerezze a hatalmat. így pártgyűléseken, saját sajtótermékén keresztül és népgyűlések összehívásával igyekezett a függetlenségi politikai követelést népszerűsíteni. Az 1867-es kiegyezést követő magyar kormányok nem a közösügyi rendszer felbomlasztására, hanem annak megszilárdítására törekedtek, s ennek a jogfeladási politikának esett áldozatul Kossuth Lajos is. Ezernyolcszázhetvenkilencben olyan törvény születik, mely megfosztja a külföldön élő azon magyarokat állampolgárságuktól, akik 10 éven belül valamelyik osztrák-magyar konzulátuson nem kérik annak meghosszabbítását. Ez az intézkedés óriási felháborodást vált ki az ország lakosságában. Az 1879: L. törvénycikk ellen osztálykülönbség nélkül az ország jobb érzésű lakossága tiltakozik, s magyarsága megcsúfolásának tekinti, amennyiben Kossuth elvesztené magyar állampolgárságát. Az emigrációban élő nagy magyar politikust 80. születésnapján 58 törvényhatóság, 40 mezőváros és község választja díszpolgárává azzal a céllal, ha a megtiszteltetést elfogadja, annak jelét adja, hogy magyar állampolgárnak tekinti magát. Kossuthnak nagy örömet okoznak a lelkes megnyilvánulások, de elhárítja magától a törvénynek ilyen módon történő kijátszását. Győr város törvényhatósági bizottsága csak egy éves késéssel küldött üdvözlő levelet - az egyik 48-as párti képviselő javaslatára - Kossuthnak, akinek lángoló hazaszeretetből fakadó csodálatra méltó alkotásaira emlékeztek. Határoló