Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)
A dolgozat módszere
A dolgozat módszere A dolgozat névanyagának gyűjtését egy évtized alatt végeztem - kisebb-nagyobb megszakításokkal. A „Győr-Sopron megye földrajzi nevei" gyűjtéshez is dolgoztam, így merült fel a gondolat (Dr. Hajdú Mihály docens kérésére) - hogy írjam meg e dolgozatot, vagyis a teljes Győr kül- és belterület névanyagát egységesen. Sajnos betegségem akadályozott a gyorsabb munkákban. A területi gyűjtés oly nehéz, -amit az ember nem „szülőföldként" ismer, hogy bármilyen pontos gyűjtőterep-munka, levéltári és szakirodalom esetén is gondok lehetnek. Én például nagyszüleim után szabadhegyi vagyok, de ettől 5-8 km-re a város túlsó végén lévő Pinnyéd vagy Bácsa nevei sokkal több munkát igényeltek. Az egész, több ezer névanyag gyűjtésében részt vettem, de e dolgozatban rendszerezni, feldolgozni csak a külterületi nevekre mertem vállalkozni. Tudniillik e névanyag az, ami eltűnőben van a város terjeszkedése következtében. Iparvállalatok, a termelőszövetkezetek udvarai, gépállomások, stb. - sőt az új lakótelepek kialakulása mind e nevek feledésbe menését segítették elő. A városi tanács vb. ülésein hoztak határozatot az új utcaelnevezésekről, sajnos nem szakemberek bevonásával. Azóta Gecsei Sándorné megvédte doktori disszertációját: Győr történelmi utcanevei témában. A gyűjtésnél és feldolgozásnál az időpont meghatározás is gondot jelentett. Dr. Timaffy László és dr. Unti Mária egyetértésével az 1969. évi közigazgatási állapotot vettük figyelembe, még a csatolt községek előtti helyzetet. A külterület és belterület határa is gondot jelentett, így ezt is a fenti időponthoz kötöttük. A névanyag rendszerezését Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára előszavában felsorolt tipizálás szerint csoportosítottam; a Nagybácsa, Kisbácsa, Révfalu városrészek határának gyűjtésénél figyelembe vettem Kázmér Miklós: Alsó-Szigetköz földrajzi nevei c. munkát. (1957. Akadémiai Kiadó) Az élő - népies nevek lejegyzésénél figyelembe vettem a helyi népnyelv fonetikai sajátosságait. Minden adatközlőm 50 év feletti volt, erős akcentussal beszéltek, de a mai fiatalok nem így beszélnek, és nem is ismerik a határneveket.
